I Love Hévíz

A Moll házaspár 1935-ben készült közös fotója.

"Keszthelyen éltünk, és gyerekkoromban sokat betegeskedtem, gyengék voltak a csontjaim. Kétéves koromtól az apám kihozott Hévízre, hogy ússzak a tóban, hároméves koromtól már rendszeresen úsztam benne. Láttam itt a betegeket, s imponált nekem, hogy eljöttek ide, és meggyógyultak. Ezek az első élmények vittek később az orvosi pálya felé." / részlet Szarka Lajos Anka nénivel készített interjújából

Dr. Moll Károlyné, született Hoffmann Ilona (1909-2008) tanulmányait Keszthelyen kezdte, majd az érettségit Székesfehérváron szerezte. Orvosi tanulmányokat Pécsett folytatott, ahol 1934-ben diplomázott. A keszthelyi kórházban kezdett el dolgozni, majd Moll Károly beüzent a kórházba, hogy kellene neki egy új asszisztens, mert a régi elment. Így került Hévízre Dr. Moll Károly mellé, először, csak mint asszisztens. Munkakapcsolatból szerelem szövődött, 1935-ben köttetett házasságkötésükból pedig három gyermek született.

Dr. Hoffmann Ilona munkássága

Kisgyermekei mellett 1936-38 között Budapesten bejáró orvosként dolgozott a III. számú belgyógyászati klinikán. Ezután a MÁV Kórház reumatológiai osztályán vállalt állást, majd reumatológus szakvizsgát tett. A II. világháború alatt férjét helyettesítette a Szieszta Szanatóriumban, ahol ki is nevezték főorvosnak. A háború után az Ajkacsingervölgyi Bányászüdülőben folytatta munkáját, majd a görög polgárháború menekültjeinek orvosi ellátását, valamint gyermeküdültetéssel kapcsolatos feladatokat látott el. Dolgozott még a Postás Üdülőben szakorvosként és az Állami Gyógyfürdőkórházban alorvosként is. 1987-ben ment nyugdíjba, de magánpraxisában még a 2000-es évek elején is heti két napon fogadta betegeit.

Dr. Hoffmann Ilona munka közben

Férje szakmai és szellemi társa volt

Számos tevékenysége mellett Dr. Hoffmann Ilona részt vett férje oldalán a Hévízi-Tó áramlástérképének megalkotásában. Akkoriban egy úszó fakereten lebegve figyelték meg, hogy merre sodorja őket a víz. A súlyfürdő gondolatát az adta, hogy a mély, kellemesen meleg vízben lebegve a csigolyák megnyúlnak és így lehetőséget kapnak a visszarendeződésre. A gyógyhatás növelése érdekében alkalmazták a súlyokat és a nyaki/hónalji felfüggesztést. A súlyfürdő hatásait először saját magukon tesztelték, majd csak ezután vonták be a kísérletekbe a betegeket is.

Így nyilatkozott Anka néni a fejlesztésről:

A betegek között sok volt a derékfájós, akik itt jobban gyógyultak, mint másutt. A tóban ugyanis nem lehetett leállni, hanem úszni kellett. Akik viszont nem tudtak úszni, kapaszkodtak. Nem úsztak, nem mozogtak, csak lógtak lefelé a kapaszkodókon, s mégis csodálatosan javultak. Elkezdtünk gondolkodni, vajon mi lehet az oka. Majd kipróbáltuk, hogy a betegek lábára egy kis súlyt akasztottunk, amellyel ellensúlyoztuk a víz felhajtóerejét. Ez a módszer még jobban megnövelte a hatékonyságot. Nemcsak a deréknak tett jót, hanem a megdagadt lábaknak is. Tehát a kapaszkodás adta az ötletet a súlyfürdőhöz, s vezetett rá bennünket, hogy miért gyógyulnak jobban a betegek ezzel a módszerrel. A férjemmel együtt mindketten megfigyeltük az említetteket. Felkapaszkodtunk egy úszó fakeretre, s hagytuk magunkat vitetni a tó vizével. Az első súlyfürdő egy úszó keret volt, amely szabadon mozgott az áramlattal. A keretben a vállánál megtámasztva lógott a beteg, s a lábára súlyt helyeztünk, hogy ne dobja fel a víz. A férjem később kifejlesztette a nyaktartót, amellyel a nyaki gerincet is meg lehetett húzni.

Moll Károly és Hoffmann Ilona a Hévízi-tóban

Önálló kutatásai

Dr. Hoffmann Ilona önálló tudományos publikációkat is közzétett, előadásokat tartott, többek között a gyógyfürdő különböző alkalmazásai és a vérnyomás alakulása közti összefüggések, az ivókúra hatásai témakörökben. Ahogy sokan nevezték, „Anka néni” megfigyelte, hogy a hévízi ivókúra jótékony hatással van a változókor kellemetlen tüneteinek enyhítésében, időbeli kitolásában, sőt a meddőség ellen is hatásos.

Elismerések egy életen át tartó munkáért, kutatásért

1992-ben a több évtizeden át tartó tudományos, a reumatológia területén végzett gyógyító munkájáért, a gyógyüdültetésben végzett ellátó és szervező munkája, valamint gyógyító tevékenysége mellett végzett kiemelkedő közéleti tevékenysége elismeréséül Hévíz városa Díszpolgárává választotta. 1994-ben tudományos munkásságát Alkotói Díjjal is jutalmazták. 1999-ben a Moll házaspár tiszteletére a Télifürdő falán emléktáblát állítottak.

Dr. Hoffmann Ilona életpályájából nyilvánvalóan kiderül, hogy még az 1900-as évek derekán is mekkora tudományos eredményeket volt képes elérni önállóan és férjét támogatva is. Emellett, mint családanya is kiválóan helyt állt, mindhárom gyermekük szintén az orvosi pályát választotta. Saját bevallása szerint azért lehetett ez így, mert sokkal több idő volt foglalkozni a betegekkel. Beszélgetni az okokról, az életmódról, megfigyelni a kezelések hatásosságát, hosszan végigkövetni egy-egy beteg gyógyulási folyamatát. Kutatni, elemezni, elmélyülni egy-egy problémában, melynek legnagyobb mozgatórugója az egyéni kíváncsiság és elhivatottság. Orvosként régebben sokkal több idő volt a szakmai kutató munkára.

Anka néni üzenete:

Sok fiatal, harminc–ötven év közötti betegem van, akiknek nem győzöm magyarázni, hogy elegendőt kell mozogni. Hiszen az Isten azért adott az embernek kezet meg lábat, hogy használja. Nem azért, hogy üljön egy székben, és nézze a tévében a mindenféle haszontalan műsorokat. Hanem az a legfontosabb, hogy használja a lábát, a kezét, a gerincét, mozgassa, ameddig tudja, sőt, ha nem tudja, akkor is erőltesse egy kicsit a mozgást? Egyszóval az életet nem szabad abbahagyni.

Dr. Moll  Károlyné Dr. Hoffmann Ilona "Anka néni"

A cikkben olvasható idézetek Szarka Lajos: Addig élünk, amíg mozgunk (Hetek IX. évf. 51. szám, 2005.) című írásából valók. A fotókat köszönjük Dr. Moll Veronikának, legfiatalabb gyermeküknek, aki reumatológusként mai napig viszi tovább a családi gyógyítás hagyományát Hévízen. Épp úgy, ahogy idősebb lányuk Ágnes és fiúk Károly is.

Tudj meg még többet a világon egyedülálló Hévíz múltjáról! Kattinst ide!