I Love Hévíz

Titkok és rejtelmek a világhírű gyógytó városából, Hévízről!

Mire használták az elődök az elfolyó hévízi meleg vizet?

toanno.jpg

Ami ma már egyértelmű, hogy a meleg gyógyvízben fürdeni kell, korántsem volt régen ennyire általános nézet. A víz, a meleg víz, a kénes víz, a folyó víz, a láp a tó sokkal több területen képes volt munkát adni az itt élő embereknek. A hévízi meleg vízre nem csak és kizárólag úgy tekintettek mint a vízre, ami jót tesz a csúznak, hiszen voltak ennél sokkal fontosabb gazdasági hasznai is.

Piócázás, "köpülözés" a kifolyónál.

A lápos-mocsaras terület és a meleg víz kiváló élőhelye a piócáknak. A Hévízi kifolyó területéről Szent György napjáig (április 24) gyűjtötték a szegényebbek régen a "nadályt", azaz az orvosi piócát. Házról-házra jártak vele, hiszen a piócázás már az ókorban is ismert gyógymódnak számított. Hatásos véralvadásgátlóként, trombózis kezelésére, gyógyítja az érelmeszesedést, serkenti a vérkeringést és az asztmások légzését is javítja. A népi gyógyászatban bár nem túl gusztusos ezt elképzelni még fogfájásra is alkalmazták, az ínyre helyezve a kis vérszívót. A pióca által végzett gyógymódhoz nagyon hasonló eljárás a kis üvegharanggal végzett köpölyözés.
A Hévízi Patak mellett már 1795-ben, szinte a fürdő kialakításának első elemeként megépült a köpülöző ház, ahol mindkét módszert alkalmazták. Ez volt ez első gyógyászati eljárás Hévízen, ami a tó/kifolyó partján és részben a vízne
k, lápnak köszönhetően települt ide.

napoleon-verszivo-orvosi-pioca-hazai-sztori_2-768x536.jpg

Érdekesség: 1824-36 között Magyarország csaknem 20 millió piócát exportált szerte a világban, a Magyar piócákat még Amerikában is forgalmazták. Ez a mennyiség nagyjából 6 millió ezüstforint tiszta nyereséget hozott az országnak.

napoleon-verszivo-orvosi-pioca-hazai-sztori_4-768x404.jpg

De nem csak a piócák hoztak hasznot a környék lakóinak.

Vízimalmok a Hévíz-patak partján!

A patak, mivel a tó meleg vize táplálja és zsilipekkel a sebessége és hozama is szabályozható, kiváló helyszíne volt vízimalmok telepítésének, hiszen a partjára telepített malmok egész évben működhettek.
Egy Hévíz patakon lévő malomról már egy 1696-os jegyzőkönyv is beszámolt. Tulajdonosai először a keszthelyi Pethő majd a Bakacs család voltak.
A Hévízi-tó alatti árkon a 18. században 4 malom is állt: Felső-, Középső, Hertzeg- és Alsó-malom. A tótól északra kifolyó patakon is állt két malom a dobogói és a Mühl. Az uradalom területén ekkor az összeírás szerint ( 18. sz. második fele) 66 molnár dolgozott.

terkep1770.jpg
Az I. katonai térkép szerint a "Hevis Bach"-on 3 malom állt Fenékpuszta magasságáig.
A Hévízi Gót-Gyöngyös-malom ( Mosóház ) háromkerekű malom volt és egy 1851-es összeírásban szerepel.
Az összeírásban az is szerepel, hogy akkor már sok egykori malom csak rom volt, de a Közép-malom ekkor még 1 nap alatt 15 pozsonyi mérő gabonát őrölt, ez II. osztályú besorolást ért. Ez volt ugyanis a mérőszáma az osztályozásnak.

Az Alsó-malom vagy Pruska-malom azonban elég sokáig működött, tulajdonosa 1945-ig a Festetics család volt, tőlük bérelték a molnárok. 1945-ben államosították, majd az 1950-es években lakóházzá alakították át.
A malmoknak ma már nyomát sem találjuk, de ebből is látszik, hogy a hévízi-patak malmainak története még a tófürdő történeténél is régebbre nyúlik vissza.
Az alábbi képeken a malom tervrajza - Festetics Kristós Alsó-malmának terve, 1796-ból, valamint a malomról készült fotó látható.

alsomalom1796.jpg

alsomalom_balatonimuezumfoto.jpg

Nemzetközi hírű gyógyiszap

Nem csak a piócák és a malmok miatt jártak jól az emberek a Hévíz Patakkal. Volt itt valami más is, ami azóta is vonzza az embereket, főleg ha ízületi fájdalmuk van .... nem más ez, mint a hévízi gyógyiszap.
A hévízi gyógyiszap jótékony hatására már a 18. században szó szerint "ráéreztek". A Festetics család is egyértelműen gyógyászati célú 'feredőhely' kialakítását tűzte ki célul, melynek egyik fő vonzereje mag az iszap volt. 1796-ban ugyanis Szláby Ferenc tudományos kutatásai is alátámasztották a víz és az iszap gyógyhatásait. Márpedig a gyógyulni vágyók ekkor még nem a mély tóban fürödtek leginkább, hanem a rendkívül iszaphordalékos kifolyón, ami jóval sekélyebb, így biztonságosabb volt.
kifolyo_1024.jpgAz iszapkitermelés is itt kezdődött meg később. Az iszap ugyanis kellett a tó melletti gyógyászati célokhoz (göngyölő=iszappakoló helyiség a 1900-as évek elején), de annyira kelendő is lett, hogy azt a 20. század elején már más fürdőhelyekre is szállították. A patakmeder mellett ezért egy iszap kiemelőt hoztak létre. A mederből a tó hordalékaként napról napra lerakodó és vízben úszó tőzeget/iszapot kosarakkal emelték ki, hogy a vizet lehetőleg kiszűrjék. A kiemelt iszapot egy a patak mellett kialakított sima placcon napokig hagyták szikkadni, hogy a felesleges víz visszafolyhasson a patakba. A még nedves de már szárazabb tőzeget eztán kezdték el darálni, aprítani, hogy egy viszonylag egységes állagú iszap masszát kapjanak, ami már alkalmas volt az iszapos kezelések elvégzésére. Leginkább az iszapos pakolásokra. Ez az iszapkiemelő hely egészen az 1980-as évek végéig működött, akkor vált szükségessé a gyógyiszap gyártás korszerűsítése, szabályozása, bizonyos közegészségügyi eljárásoknak való megfeleltetése.

A Tenkes kapitányában Eke Máté fürdőorvosnak maszkírozva így okítja a helyes fürdőhasználatra a bárót: "Most jobb kézünkkel kenjük e nemes iszapot a bal vállunkra!"

69e775a962ea1d5e9e357050dac5442a_d49afe6e3b4eb7cadfe308837303ec67.jpg

A hévízi fürdő története több mint 200 éves, a hévízi patak melletti malmoké több mint 400 és a patakkal összefüggésben a bőrkikészítésé még régebbi, egészen a népvándorlás időszakáig nyúlik vissza.

Hévíz Patak - meleg vizű patak - Páh-földek

Hévíz meleg vizét ugyanis bőrpáholásra = bőr kikészítésre IS használták. Az itt élő tímárok a páh falvakban laktak, melyek nevei így a páholás szóból származnak. Jelenlétük a térségben egészen az Árpád-korig kimutatható. Ebből a korból származik Alsópáhok és Felsőpáhok neve, valamint Hévíz helyén volt Szent András Páh, ami később Hévízszentandrássá alakult. A környékben tehát egyértelműen a meleg víznek köszönhetően jellemzően tímár családok és cserzővargák éltek.

11_342.jpg

A bőr páholása, aminek lényege a puhítás: a bőrt vízben kallózzák, ványolják. Ez a bőr vízben történő ütlegelése, páholása, mely művelet eredményességét nagyban elősegítette, hogy a kénes meleg vízben végzeték.
A 20. században azonban ez a mesterség is ugyanúgy, mint a korabeli molnároké vagy a még régebbi piócagyűjtőké vagy a bivalyhajtóké kikopott a közéletből.

borpaholas.jpg

A Hévíz Patak tisztítása

Ha már ilyen fontos volt, tisztítani is kellett a Hévíz Patakot! ... Erre voltak jók például a bivalyok!
A korabeli leírások (Richard Bright angol orvos utazó, 1818) is alátámasztják, hogy a tó vízhozamának köszönhetően a patakban jelentős iszaplerakódás volt tapasztalható, ami azonban a közeli rétek elárasztásával fenyegetett, vagy, ami még rosszabb, lelassította a patakvíz folyását, ami a patak menti malmok működését akadályozta. Ezért hát nagyon fontos volt a nagyjából 12 km hosszú patak folyamatos tisztán tartása. Az angol utazó és később mások is beszámoltak arról, hogy ez a tisztítás, hogyan is zajlott:
A bivalyok köztudottan szeretik a vizet, pláne ha az még kellemesen meleg is és a dagonyázásra is alkalmat ad, és hát a környékben éppenséggel kéznél voltak. Ezért hát minden szezon elején behajtották a közeli csordát a patakba. Az állatokat hol előre, hol hátra terelték hosszú ostorokkal nógatva őket arra, hogy minden irányba bejárják a patakot. E közben letaposták, lerágták a növényzetet, ezzel biztosították időről-időre a víz megfelelő elvezetését.

bivaly1-4232636.jpg
Nem mellesleg a bivalyok által partra kiszorított vízből a hajtókat követő asszonyok és gyerekek jó néhány partra vetett halat is összefogdoshattak, ami finom vacsora lehetett a hajtók számára a fárasztó nap végén.

Egy másik módszer is ismert volt, egy úgy nevezett láncoskasza, amit lényegében kiélezett és összeillesztett fémdarabok alkottak, és a víz alatt húzták a partról a férfiak a vízfolyással ellentétes irányban a patak két oldalán, hogy segítségével visszavágják a vízinövényeket.
Napjainkban a patakmeder tisztítását a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársainak szakmai felügyeletével végzik, többnyire egyébként mind a mai napig emberi erővel vízből, csónakból, partról, a táj értékeinek megőrzése érdekében mellőzve a munkagépeket.

 teka_heviz_4_moment.jpg

Szívesen olvasol hasonló érdekességeket? Kattints a követésre!

 

Bővebb információ aktuális programokról és szállásajánlatokról:
Tourinform Iroda Hévíz
Tel: +36 83 540 131 | 8380 Hévíz, Rákóczi u. 2. www.heviz.hu | heviz@tourinform.hu 
Kövessen minket!  www.facebook.com/heviz.info | www.instagram.com/iloveheviz

A bejegyzés trackback címe:

https://iloveheviz.blog.hu/api/trackback/id/tr3116450914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása