I Love Hévíz

Lehet régi vagy új, kicsi vagy nagy, a templomok ékkövei bármely településnek. Még csak hívőnek sem kell ahoz lennünk, hogy megcsodáljuk szépségüket.

Kereszt és csillag

Hévízen a Helikon utcában áll egy kis szemet gyönyörködtető épület. Csúcsain a jelképek – kereszt és csillag – jelzik: szakrális helyen járunk. Mellette a reformáció 500. évfordulójának emlékére emelt oszlop, rajta a felirata: „Az ige kőszálként megáll”.
Bár Hévízen csupán néhány protestáns vallású lakost tartottak nyilván mégis az itt üdülő vendégek részéről már az 1930-as évek elejétől gyűjtés folyt egy protestáns templom építésére. Szeghalmy Bálint 1941-ben tervet is készített, megvalósításához a pénzadomány is összegyűlt, de a háború meghiúsította az álmokat. Végül 1993-ban Hévíz telket adományozott közös evangélikus–református templom építésére. Az evangélikus és református gyülekezet úgy döntött, hogy Szeghalmy Bálint régi tervét valósítják meg, kicsit korszerűsített változatban, amit Zoób Mihály építész készített el.

A templom oromfalába helyezett keresztet a kivitelező saját költségén faragtatta ki fehér márványból. A harang Borsos Károly családjának adománya.
Az alapkövet 1997. június 16-án helyezte el, a templomszentelő istentiszteletre pedig 1998. december 6-án kerülhetett sor. A templom 2003-ban Polgár Rózsa Kossuth- és Munkácsy-díjas kárpitművész szárnyasoltár-képével, 2004-ben pedig az Albert Miklós győri orgonaépítő által tervezett és épített orgonával gazdagodott.
 

Jézus Szíve Templom, vagy ahogy többen ismerik "Fradi Templom"

Hévíz Egregy városrészében a római kori romok szomszédságában 1905-ben emeltek egy két szintes harangtornyot homokkőből, a több mint 100 éve ott álló fából készült harangláb helyére. 1937-ben helyi adományokból a harangtorony még egy szinttel és bádog fedéssel bővült. Stílusa neoromán, ikerablakokkal. A toronyba két harangot is elhelyeztek, egy kisebbet Mária Magdolna tiszteletére, amit még 1905-ben öntöttek, és egy nagyobbat Egregy I. világháborúban elesett 16 hősi halottja emlékére. Ez utóbbi 1937-ben készült. A hősök emlékére a torony mellé 16 hársfát is ültettek, tövükben egy-egy fejfával.

 A harangtornyot aztán 1990-ben az egregyiek önkéntes adakozásából felújították, majd 1995. április 22-én Jézus Szíve templomként szentelték fel.
Miért Fradi Templom? Mert a jelentős részben adományokból épített templom váratlan segítséget kapott, ugyanis a Ferencvárosi Torna Club is az adományozók között szerepelt. A támogatók nem csak anyagi hozzájárulást adtak, de az akkori csapat és club vezetés jelen volt a templomszentelésnél is, sőt Fradi Ereklyéket is adományoztak a templom számára (legutóbb 2017-ben is megtették ezt), melyeket egy vitrinben meg is tekinthetnek a templomba látogatók. Ennek fényében nem meglepő, hogy az eredetileg kék-fehér színűre tervezett templom végül zöld-fehér festést kapott.

A templom mellett 2000-ben katonai emlékparkot alakítottak ki, az első és második világháborúban elesett egregyi és hévízszentandrási katonák, polgári személyek és zsidó áldozatok emlékének megőrzésére. Ennek során 70, névvel ellátott fejfát állítottak fel. A korábbi 16 hársfából azonban mára már csak 6 ál

Katolikus kápolna a tó partján

A Hévízi-tó nyugati partja (a mai Schulhof sétány és a kórházépületek területe) korábban részben Szentandrás település, részben a veszprémi püspökség birtokaihoz tartozott. Földcsere útján kerültek ezek a területek a Festetics család birtokába 1857-ben és 1868-ban. Ekkor kezdődhetett el a tó melletti fürdőtelep ebbe az irányba történő bővítése és a parkosítás. Az elkészült, akkor még (egy épületet kivéve) egy szintes 7 fürdőépület sorát egy kápolna zárta le, melynek építkezése az 1870-es években kezdődött, felszentelésére 1877-ben került sor. A kápolnáról néhány régi metszet és képeslap áll csak rendelkezésünkre, és a belsejéről is csak néhány felvételt találtunk. A kápolnát végül 1964-ben bontották el, amikor helyére az akkori kor legmodernebb építészeti stílusában, megépült az ország legfelszereltebb balneoterápiás központja. Lényegében a kórház fedett termálfürdője, a téli fürdő, a mai Fedett Fürdő és Terápiás Centrum, amit 1968-ban adták át.

Szentlélek Római Katolikus Templom

A legmodernebb és legismertebb templomot már a városba vezető főutca elejéről is jól lehet látni, mivel kék csúcsai a magasba törnek. A városházával szemben lévő, akár 1000 fő befogadására is alkalmas templom, Bocskai János tervei alapján készült, és 1999. szeptember 9-én szentelte fel Szendi József nyugalmazott érsek.
A hét (5 középső és 1-1 szélső) ég felé törő torony már messziről útbaigazítja a városba látogatókat. A hét torony a Szentlélek hét ajándékát jelképezi, míg az épületen több helyen is feltűnik a Szentlelket jelképező galamb motívum. Egyrészt a templom alaprajzában, a bejárat előtti padlózat rajzolatában, a belső fa motívumokban és a főoltár feletti üvegablak festésén is.

A templombelsőben a modern építészet és a hagyomány ötvöződik, melyet főként a szép faborítás hangsúlyoz. Jó akusztikája miatt gyakran ad helyet orgonahangversenyeknek. A gótikus stílus formáira emlékeztető színes ablakok Simon Endre hévízi művész munkáját dicsérik. A szentély falán található kereszt torzó 200 éves műkincs, mely adományként került a templomba. Az oltár bal oldalán lévő bronz Krisztus szobor és a jobb oldalon álló koronát viselő Magyarok Nagyasszonya szobor is Marton László munkája. A falakat tűzzománc képek díszítik.
A legmagasabb toronyban statikai okok miatt nem helyeztek el harangot, de a balra és jobbra lévő tornyokban 2-2 harang kapott helyet. 2 régi hévízi templomból került ide, míg a másik kettő hévízi családok adománya volt.
A templomot egyébként leginkább csak „Kék Templom” néven említik a helyiek és a vendégek is.

Zsinagóga, aminek az emlékét őrzi a város

Ha a Tófürdő Deák-tér bejárata mellett a Véderdő felé sétálunk, a park fáinak tövében elénk tűnik egy emlékmű. Hajdan itt állt a hévízi zsinagóga. Az emlékmű vonalai az egykori imaház épületének homlokzatát idézik, rajta nevek, olyanoké, akiket egykor innét vittek a halálba. Többek között dr. Schulhof Vilmos főorvosé.
Hévízen nem élt sok zsidó, becslések alapján a lakosság 2-3%-ánál nem lehettek többen, ez a közösség mégis elég erős volt ahhoz, hogy 1933-ban zsinagógát építsen. 
Furcsa játéka a sorsnak, hogy az épület mind a holokausztot, mind a háborút szerencsésen túlélte, de1959-re megszűnt a hitélet Hévízen. Ennek eredményeként az imaházat nem használták, annak állapota nagyon megromlott, így 1977-ben lebontották. Az 2000-ben emelt emlékmű a maga egyszerűségében állít emléket egyrészt az egykori zsinagógának, másrészt az egykori helyi zsidóságnak, a rajta elhelyezett kavicsok pedig jelzik: a hit megmaradt.

Egregyi Árpád-kori templom, avagy a Szent Magdolna Templom

A templom építésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a 13. század közepe körül építették. 1341-ben említik írásos emlékek először. Az épület a 16-17. században erősen megsérült, később a barokk korban, 1731-ben renoválták. Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és külső díszítő festéseket, a hajómagasítást, és pótolták a boltozatokat is. A templom első védőszentje Alexandriai Szent Katalin volt. Az újjáépítés után újraszentelték, és az új védőszentje Szent Magdolna lett. Ezt követően a templomot még többször restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben, és legutóbb 2015-ben.

A déli oldalon nyitott barokk ajtót találunk. A torony boltozatát a 18. században újították meg, hozzá csatlakozik egy négyszögletű egy szentélyű templomhajó. A templom belsejében az egyetlen díszítőelem, térgazdagító elem az északi fal fülkesora. A templom falfestése nem középkori eredetű, de bemutatja a népi formakincs tiszteletét. Az épület belsejében román korból származó keresztelő medence töredéke található, valamint egy középkori felszentelt kereszt.
Tornya három emeletes, gazdag kialakítású, a szinteken kettő és hármas ikerablakok nyílnak. A tornyot csűrlős sisak zárja le, amelyet nyolc fagerenda merevít. Alapjait tekintve főként a faépítészet formáit őrizte meg. A külső felületeken megmaradtak a festett díszítések és a bekarcolt formák.
Valószínűleg azért maradhatott meg ilyen formában, mert elvesztette jelentőségét. A hajdan itteni település ugyanis nagyjából elnéptelenedett, a lakók kissé lejjebb, a völgybe költöztek, így ez a templom csak temetőkápolnaként szolgált. Ezért nem volt fontos jelentősebb bővítése, átalakítása.

Isten Szent Anyja „Életet adó Forrás” ikonja tiszteletére épülő ortodox templom

Az ortodox templom alapkövét 2019. december 27-én tették le Hévízen. Az épülő templom az Ady utcáról lesz megközelíthető.
A templom építése 2020 tavaszán kezdődött meg. Ahogyan Márk metropolita fogalmazott: választásuk azért esett Hévízre, mert itt a test és a lélek gyógyulása egyszerre válik lehetővé, és mert Hévíz büszkélkedhet azzal, hogy a legenda szerint Theodosius császár is a hévízi víznek köszönhette életét, s válhatott a Római Birodalom egyik legnagyobb hatású uralkodójává.
Vánca László Ybl-díjas építész tervei alapján készül a templom. A 15x15 méter alapterületű templom hagyománso módon, téglából készül, küldő falain mesterien lesimított sarkai mutatják az asszimetrikus domborzati fülkéket, melyek a modern és az ókori motívumok mesteri kombinációi. Az ortodox toronysisakot nyolcágú arany borítású kereszt fogja ékesíteni. Várhatóan még az idei évben megnyitja kapuit.
Bár a templom még nincs kész az épülő falak között már most is tartanak istentiszteleteket.

Még több érdekességet olvasnál, kövesd az Iloveheviz Blogot, vagy látogass le Hévíz weboldalára.