I Love Hévíz

Titkok és rejtelmek a világhírű gyógytó városából, Hévízről!

Miért? és hogyan gyártják a hévízi gyógyiszapot?!
Ebből a cikkből megtudhatod, hogy tudsz-e magadnak otthon hévízi gyógyiszapot gyártani virágföldből.

 

iszaposarc.jpg

Aki már járt magyar gyógyfürdőben, valószínűleg találkozott azzal a fekete, zselés masszával, ami a hévízi gyógyiszap. Hévízen (és egyébként máshol is az országban) már évtizedek óta használják gyógyászati céllal, de van wellness és kozmetikai célú felhasználása is. Sőt! Vannak, akik megeszik! És tényleg! Ez nem elírás!

Na jó, da akkor ezek szerint,

  • a hévízi gyógyiszap nem a tóból van???
  • miért gyártják???
  • akkor ez most természetes vagy sem???

 

A hévízi gyógyiszap – most már – nem a Hévízi-tóból van!

Arról, hogy akkor honnét is van, és hogyan készül, Baksai Lajos a Hévízi Iszapfeldolgozó Üzem vezetője mesélt.

kesziszap2.jpg

 

Egyszer volt, hol nem volt a Hévízi-iszap,

amit a Hévízi-patakból termeltek ki, gyógyászati célú felhasználásra.

A Hévízi-tó mindenkit ámulatba ejtő kristálytiszta vize nem volt mindig ilyen. Sőt! A Hévízi-tó medrét vastag tőzeg borította. A forrás kürtőjének lankásabb oldalán ült meg az iszapos tőzeg, ami mivel nagyon laza szerkezetű, lebeg a vízben. A tőzeg folyamatosan csúszott a forrás felé, ami miatt a szűk kürtő időről-időre eldugult, majd a feltörő víz nyomása miatt kilökődött. Így tartotta a víz folyamatos mozgásban és keringésben az iszapot/tőzeget, ami miatt a tó vize átláthatatlan, szürkés színű volt. Ebben az időben ugyanez az iszapos/tőzeges gyógyvíz folyt el a Hévízi kifolyón (Hévíz patak), ahonnét nagy mennyiségben emelték ki, hogy aztán ülepítsék, őröljék, majd zsákokban, vödrökben elszállítsák a gyógyhelyekre, ahol felmelegítve használták fel, általában iszappakoláshoz.

 

Mindennek vége!!! Mi történt 1986. március 3-án?

1986 tavaszán leégett a frissen újjáépített, és csupán hónapokkal előtte átadott Hévíz-tófürdő, tó felett álló épületegyüttese. A fával borított fürdőépületet nem sikerült megmenteni, szinte teljesen a lángok martalékává vált, darabjai a tómederbe zuhantak.

Ez az esemény a tómeder tőzegállományának a vesztét okozta. A hamuval, épülettörmelékkel, üvegszilánkokkal és káros anyagokkal teli medret ki kellett tisztítani, a tőzeget ki kellett szivattyúzni. 14.000 m3-nyi anyagot ürítettek ki Hévíz határába, ami ezután már semmilyen, főleg gyógyászati célra nem volt alkalmas. Az épületet újra felépítették, a medret, kürtőt megtisztították, a tóban lassan ülepszik újra a tőzegréteg, ami már nem éri el a korábbi mennyiséget, így a víz azóta kristály tiszta, türkizkék színben pompázik.

dji_0274.jpg

 

Na de akkor most honnét lesz gyógyiszap??? Mi lesz az iszappakolással?

Nagy fejtörést okozott, hogy mi lesz a hévízi iszapos kezelésekkel, iszap nélkül. Szakértők bevonásával sikeresen megállapították, hogy a tómeder tőzegrétege nem egyedülálló, lényegében egy ebben a térségben nagy területen elterülő tőzegmezőről van szó. Az iszap egyik komponensét adó tőzeg tehát rendelkezésre áll, bányászható, a másik összetevő a hévízi gyógyvíz pedig ugyancsak adott. Csak össze kellene keverni.

 

Virágföld vagy iszap alapanyag?

Alsópáhok határában több tőzegbánya is működik. A felső humusz réteget eltávolítva egy nagyjából 80 – 200 cm vastagság közötti tiszta, ásványoktól, kőzettől és kisállatoktól :) mentes, növényi tőzegréteg található, ami nagyjából 1000 éves. Ez azért fontos, mert a fiatalabb tőzegrétegekben még nagyobb darabokban találhatók növényi maradványok, míg az idősebb rétegek már elkezdenek elszenesedni.

Tehát lett/van ez a páhoki tőzeg. A tőzeg laza szerkezetű föld, aminek időjárási körülményektől függően 70-80%-a nedvesség (értsd víz).

alsopahokitozeg.jpg

 

Cseréljük ki a vizet!!

A Hévízre szállított tőzeget kádakba merték, és hévízi gyógyvízben áztatták, forgatták, csepegtették, és újra áztatták. A több napig tartó folyamat során a tőzeg víztartama jelentősen kicserélődik hévízi gyógyvízre, és ezzel természetesen belekerülnek a gyógyvíz összetevői is. Ma már ez egy nagy tartályban történik.

uzem3.jpg

 

Nem, nem a kishalakkal teli tóvizet használják!

Mivel a tómederben már élnek élőlények, de a forrásból feltörő víz még viszonylag mentes az élő organizmusoktól, ezért a tőzeget közvetlenül a forrásból nyert, tiszta gyógyvízzel áztatják át.

 

Csináljunk földből gyógyiszapot!

Ahhoz, hogy a gyógyvízzel átáztatott tőzegből gyógyiszap legyen, darálni kell. Ez mindig is így volt és most is így van. Plusz szigorú szabályoknak megfelelően szükséges a csírátlanítás, ami azt jelenti, hogy meg kell ölni a káros baktériumokat, gombákat, amit hőkezeléssel lehet elérni. Nem forralják, mert akkor sérül a szerves és az ásványi anyag tartalom, de hosszan tartó hőkezelés során elérik a kívánt tisztaságot. Ezt követően nincs is más hátra, mint a csomagolás 20 vagy 5 kg-os, légmentesen zárt vödrökbe.

uzem2.jpg

 

Mikor lett a gyár?

A feldolgozási folyamatot 1986 után fejlesztették ki, de a modern, most már számítógép által vezérelt gyár 2013-ban készült el és azóta is zavartalanul működik.

kesziszap.jpg

 

Érdekességek és tények a gyárról és az iszapról!

  • a hévízi gyógyiszap csak két összetevőből álló, minősített, természetes gyógyászati célú anyag: növényi tőzeg + tiszta hévízi gyógyvíz
  • a Hévízi Iszapfeldolgozó Üzemben egy időben nagyjából 9 m3-nyi iszapot dolgoznak fel
  • a gyár a Hévízgyógyfürdő Szent András Reumakórház tulajdona, a korábbi iszapfeldolgozók is a kórház tulajdonában voltak
  • a gyárban 3 fő dolgozik
  • a gyártási folyamat teljesen gépesített, steril és számítógép által vezérelt zárt rendszerben történik
  • az iszap elkészítése nagyjából 7 napot vesz igénybe a helyszínre szállítástól a csomagolásig: 2-3 nap áztatás, keverés – 4. nap darálás – 5. és 6. nap hőkezelés, forgatás – 7. nap csomagolás
  • egy év alatt nagyjából 200 tonna gyógyiszapot csomagolnak vödrökbe
  • a hévízi iszap hivatalos neve: Hévízi Pannon Standard Gyógyiszap
  • az elkészített iszap 1/3-át a Hévízgyógyfürdő, 1/3 részét a hévízi gyógy és wellness szállodák, 1/3 részét pedig az ország neves gyógyfürdőiben (Eger, Miskolctapolca, Harkány, Szeged, Mórahalom, Hajdúszoboszló, Sárvár, Kehida stb.) használják fel
  • az elkészült iszap szavatossági ideje 1 év, de ez nagyjából olyan, mint a himalájai só szavatossági ideje: miért menne tönkre, ha az összetevői nem tudnak tönkremenni már vagy 1000 éve
  • a hévízi gyógyiszap szinte teljesen fekete színű, zselés, enyhén gyógyvíz szagú massza állagát az adja, hogy tisztán növényi tőzegből áll
  • az iszapot használják ízületi, bőrgyógyászati, nőgyógyászati-hormonális problémák kezelésére, wellness és beauty kezelésekhez, kozmetikai termékek gyártásához, sőt még étrend kiegészítőt is készítenek belőle

A kérdésre pedig a válasz, hogy tudunk-e otthon magunknak gyógyiszapot gyártani: Maradjunk annyiban, hogy ugyan elviekben nem lehetetlen, de gyakorlatilag elég kicsi rá az esélyünk!

 

Hasonló cikkek a témához kapcsolódóan:

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://iloveheviz.blog.hu/api/trackback/id/tr3115902844

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása