1970. április 4. Ünnepi tanácsülés, vörös zászlók, díszbeszéd, úttörők a hévízi kórház előcsarnokában. Lenin születésének 100. évfordulóját ünneplik a városi elöljáróságok, miközben a meleg fürdő vízében vendégek pancsolnak. Hévíz alig pár hónapja kapott nagyközségi rangot és a IV. ötéves terv szellemében ambíciózus terveket sző nagy szállodákról, üdülőkről, lakóövezetekről, közműfejlesztésről és ...
A válasz: Hévíz!
Nem csak ők, de számos híres vagy épp hírhedt bel- és külföldi író, művész, diplomata és sportoló, látogatott a fürdővárosba 1950 és 2010 között! Ki gyógyulni, ki pihenni, ki hivatalos céllal, volt, aki épp csak néhány napra, átutazóban érkezett. Míg egyes vendégekről mindenki tudott, akadtak olyanok is, akik teljes inkognitóban maradtak.
Az 1950-es évek ...
Amikor a 19. század második felében divatba jött a vízparti üdülés, a strandolásnak nemcsak az etikettje, hanem az öltözete is szigorúan szabályozott volt. Fürdőruhát hordani annyit jelentett: takarni, nem pedig megmutatni. De a következő évtizedek során a buggyos szoknyák eltűntek, és a fürdőruhák egyre inkább olyanná váltak, amilyennek ma ismerjük őket.
A fürdőzés Európában – főleg Angliában és ...
Az 1700-as évek végén I. Festetics György gróf nagyszabású terveket szőtt annak érdekében, hogy kénes, meleg vizes mocsarából fürdőhelyet varázsoljon. Ám két generációval később, az 1900-as évek fordulójára az akkori grófnak, Festetics Taszilónak már sem elég forgótőkéje, ideje és újszerű koncepciója nem volt, hogy hatékonyan fejlessze tovább a hévízi fürdőéletet.
Kevesen tudják, hogy a múlt században az egykori Hévízfürdőn egy impozáns zsinagóga állt, amely nemcsak a helyi zsidó közösség, hanem az ide látogató fürdővendégek számára is fontos szakrális hely volt. Bár az épület ma már nem látható, emlékét ma is megőrzi a város.
A 20. század elején Hévízre rengeteg zsidó vendég érkezett, akik a tó gyógyító hatásait élvezték. Mivel a ...
A biciklizés nem csupán egy hétköznapi közlekedési mód, hanem egy történelmi, társadalmi és kulturális jelenség , amely évtizedek alatt rengeteget fejlődött. A régi velocipédektől a modern e-bike-ig, a bringóhintótól a szobabicikliig számos változatát ismerjük. Kik használták? Miért ellenezték és mik a legfurcsább kerékpáros rekordok?
A kerékpár története több mint 200 évre nyúlik vissza, ...
Reggel már az ébresztő előtt felriadsz, mert már pörög az agyad a napi teendőkön? Délután kettőkor úgy érzed, mintha már két teljes műszakot letoltál volna? Este, elcsigázottan a kanapén azon gondolkodsz, hogy valójában ezt hívják életnek?
Van jó, ami felpörget, előre visz, motivál és van, amikor a stressz már a pihenésünkbe is beférkőzik. Amikor nem nyaralunk, hanem azon agyalunk, hogy vajon tökéletes-e a ...
Miután a városi életmód, a digitális zaj, a stressz és a tél kimeríti erőforrásainkat, itt az idő, hogy visszatérjünk az ősi energiaforráshoz: a természethez! Érkezik a tavasz, amikor a friss, zöld energia minden pillanatban körülvesz minket. Hévíz egy igazi természetes oázis, ahol a gyógyvíz, a zöldellő erdők és a kristálytiszta levegő biztosítják a test és lélek újjászületését.
A víz a maga nemes ...
A szerelem örök – de az udvarlás, na az mindig változott! Ami ma már magától értetődő, az régen botrányosnak számított, és ami egykor a romantika csúcsa volt, azon ma talán csak mosolygunk. A február romantikus hónap, tegyünk hát egy kis kitekintést más régmúlt szerelmek idejébe.
A lovagi kor romantikája általában a hősies lovagi költeményekről és a plátói szerelmekről szól. Hogy a lovag bármit megtenne a hölgyért, aki ...
Az 1700-as évek végén a világ sokkal nagyobbnak, a Hévízi-tó pedig szinte láthatatlannak tűnt. A Hévízi-tó nem volt más, mint egy lápos vidék, melynek rejtett meleg vízében vízimadarak és vadkacsák fürdőztek.
A fordulat, valamikor akkor kezdődött, amikor Mária Terézia, majd utóda II. József állami üggyé emelték a fürdők helyzetét, I. Ferenc császár pedig már azok idegenforgalmi jelentőségét is felismerte. I. Festetics György gróf (1755-1819) ...