„este minden elcsendesedett, majd megindult az élet. Na nem a gyógyvízben, a muzsikában.”
– írta egy fürdővendég naplójában 1932 nyarán.
Hogy a rómaiak idején a Hévízi-tó partján szólt-e lant vagy más hangszer nem tudjuk, de az biztos, hogy a 18. század végén, ahol addig csak madarak és kuruttyoló békák muzsikáltak, az első fürdővendégek megérkezésével, valami végleg megváltozott. A nappali fürdőzés élményéhez szép lassan ...