I Love Hévíz

Az 1700-as évek végén I. Festetics György gróf nagyszabású terveket szőtt annak érdekében, hogy kénes, meleg vizes mocsarából fürdőhelyet varázsoljon. Ám két generációval később, az 1900-as évek fordulójára az akkori grófnak, Festetics Taszilónak már sem elég forgótőkéje, ideje és újszerű koncepciója nem volt, hogy hatékonyan fejlessze tovább a hévízi fürdőéletet.

Jött azonban a mentőötlet: 'Adjuk tartós bérleménybe a gyógytó üzemeltetését!'

A tökéletes beruházóra nem kellett sokat várni. A cseh nemzetiségű sörgyáros, Reischl Vencel – a Pilsen környéki sörüzemek koronázatlan királya – kapva kapott az alkalmon. Míg az apa a keszthelyi sörüzem és polgári élet felvirágoztatásában járt élen, addig fia, ifjabb Reischl Vencel Hévízen szőtt nagyra törő terveket. ifj. Reischl Vencel ugyanis nemcsak a gyógytó üzemeltetését tűzte ki célul, hanem saját kora legmodernebb fürdőhelyét álmodta meg.

A századforduló nagy dobása – a Reischl-család fürdőforradalma Hévízen

Pont egy április 1-jei napon kezdődött meg az új korszak Hévízen. Ekkor lépett hatályba ifj. Reischl Vencel és a Festetics uradalom közti bérleti szerződés, amely 25 évre szólt, és egyáltalán nem csupán egy papírhalmaz volt – sokkal inkább egy merész fejlesztési program forgatókönyve.

A Reischl-család vállalta:

• egy teljesen új, modern fürdőház építését,
• egy elegáns, igényes szálloda létrehozását,
• egy korszerű gyógyterem kialakítását,
• valamint a fürdő és a tó környékének parkosítását és feltöltését a mocsaras, lápos talaj ellenére.

És hogy mindez hogyan valósult meg?

🔹 1906-ban már állt az új fürdőház, amelyben elkülönített férfi és női részleg, öltözőkabinok, zuhanyzók és meleg vizes kádak is helyet kaptak – akkoriban ez high tech-nek számított. A tóba vezető stég és fürdőépület faszerkezete elegánsan ívelt, kupolás formát kapott, a kor ízlésének megfelelően.

🔹 1907-re elkészült a gyógyterem, ahol víz alatti masszázs, súlyfürdő és egyedi balneoterápiás kezelések is elérhetővé váltak. Ezeket az orvosi felügyelet mellett zajló kezeléseket már ekkor dokumentálták, így nem csoda, hogy a Hévízi fürdőgyógyászat már az 1910-es évektől orvos-szakmai hírnevet is kivívott magának.

🔹 1908-tól bevezették a gyógykúra jegyeket, amelyek több napra szóló kezelési csomagokat tartalmaztak – ez ma "wellness package" néven futna. Az árakat a Festetics-uradalommal együttműködve szabályozták.

🔹 Az első világháború előestéjén, 1913-ban, már villanyvilágítással felszerelt fürdőcsarnok és sétányok várták a vendégeket, valamint étterem, zenepavilon, sőt még fotográfiai műterem is működött a fürdőn belül. Egy 1914-es prospektus szerint a fürdő "idegorvosi és reumatikus panaszokra specializálódott, a gyógyulás esélye kimagasló", s ezt már nemcsak a vendégek, hanem orvosi tanulmányok is alátámasztották.

🔹 A fürdő „aranykora” a 1910-es évekre esett, amikor évente 10–12 ezer vendég fordult meg Hévízen, köztük számos bécsi, prágai, zágrábi és pesti polgár. Az épületek minősége és a szolgáltatások színvonala már ekkor bőven versenyre kelt az osztrák fürdőhelyekkel, például Bad Ischllel vagy Baden bei Wiennel.

🔹 A Reischl-család külön gondot fordított a marketingre is: képeslapokat, fürdőismertetőket, sőt még plakátokat is nyomtattak német és magyar nyelven. Az egyik korabeli szlogen így szólt: „Hévíz – a természet csodája, ahol a tó maga az orvos.”

A Reischl-féle korszak nemcsak épületeket hagyott maga után, hanem egyfajta szemléletet is: a fürdő nem pusztán egy „medencés hely” volt, hanem komplex gyógyászati és közösségi tér. Az itt meghonosított gyógykúrák, kezelési formák és a vendéglátás szellemisége ma is részei a hévízi fürdőkultúrának.

Nemcsak a számok beszéltek. A „Hévízi szezon” fogalma már nem csak a gazdag budapesti polgárság számára volt ismerős, hanem Bécstől Zágrábig – a Monarchia egész területéről érkeztek vendégek. A korabeli Balatonvidék című újság 1905-ben így írt a fürdőről:
„Midőn reményteljes bizalommal állunk Hévíz jövője előtt, nem nagyítunk, ha megjósoljuk, hogy Hévíz nemsokára versenyezni fog a külföld hasonló hatású fürdőivel.”

A Reischl-család nemcsak felépítette a modern Hévíz alapjait, hanem gazdasági dinamizmussal, innovációval és egy csipet nyugati életérzéssel vértezte fel a fürdőéletet. Aztán, ahogy az már lenni szokott a történelemben, jöttek a háborús évek, és minden megváltozott – de az már egy másik történet...