I Love Hévíz

A Hévízi-tó mellé, fölé emelt épületek stílusa minden korszakban változott.

1795

Az első, 1795-ben elkészült épületek elsődlegesen a fürdőház funkcióra fókuszáltak. A tó partjára nem lehetett épületet emelni, hiszen nem volt szabályozott partszakasz, a lápos talaj és a buja vízinövényzet nem tette lehetővé, hogy az emberek a tó partja mentén fürdőzzenek. Ezért épült a cölöpözött sétány, ami a tó mélyebb pontja felé tartott, ahol víz fölé épített külön női és férfi, zárt öltözőkabinokban tudtak a vendégek a nyári időszakban megmártózni a hévízi gyógytó kellemesen meleg vizében. 

Az első épületre Festetics György földbirtokos (tulajdonos) megbízásából a következő tervek készültek:

Sebestyén Sámuel terve 1795-ből, keresztmetszet és látványterv:

 Rantz János fürdőház terve 1795-ből,  keresztmetszet, alaprajz és homlokzat:

Az elkészült épületek rajza madártávlatból és egy jóval később készült fotó, melyen már bővítések is láthatók.

A szegényebbek a sokkal szélesebb, iszaposabb és növényzettel gazdagon benőtt kifolyónál fürdőztek, ahol külön fürdőház állt rendelkezésükre. A kifolyó partján kapott helyet a köpülöző ház is, tehát az akkori gyógyításra használt épület, ahol a chirurgus eret vágott, köpölyözött, piócázott, és ha kellett akár fogat is húzott.

Két lehetséges terv a köpölyöző-házra ugyancsak a 18. század végéről, melyek közül a második, Rantz János terve valósult meg:

1905-35

A 19-20. század fordulóján az európai fürdővárosok nagy fejlődésnek indultak. A századfordulón egyre több gyógyhelyen épültek impozáns klasszicista vagy szecesszió stílusú paloták, fürdők, kávéházak, kulturális központok.  Hévízen is szükség volt a változásra. A 19. századi, kis hévízi fürdőházak már nem szolgálták ki a vendégek kényelmi igényeit, sem a növekvő vendégszámot, sőt az állaguk is sokat romlott. Ezért a nagy európia fürdővárosokhoz képes kisebb léptékben ugyan, de az 1900-as évek első évtizedeiben elkészültek a tó melletti villák, szalonok, gyógyításra alkalmas épületek.

Ezzel párhuzamosan megkezdődött a fürdőház átépítése is, melyen helyet kaptak a korszakra jellemző, klasszicizáló kupolák. Az 1923-26 között elkészült kupolás, belső medencékkel is rendelkező fürdőház a korszak legmodernebb technikai megoldásait sem nélkülözte. Üveg tetőszerkezete rossz időben zárható, de egyébként nyitott volt, így lehetővé tette, hogy időjárástól függetlenül lehessen élvezni a meleg víz jótékony hatásait. A lenti képen látható, hogy a kupolás bővítés mellett kezdetben még megtartották a régi két, egymás mellett álló fürdőházat is.

Az immár szabályozott part mellett megépült a nyári fürdő tornyos, tornácos, fa szerkezetű épülete is, ami nem véletlenül hasonlít a Keszthelyi szigetfürdőre. Ugyanakkor és ugyanannak a mecénás családnak (Reischl) a támogatásával készült.

Az új, hévízi, part melletti fürdőépület rajza és a keszthelyi szigetfürdő egy régi fotón.

1965

Egy folyton párolgó, kénes vizű tóban álló, főként fából készült épület nem lehet időtálló, állandó állagmegóvásra vagy akár teljes megújításra szorul. 1960-ra már látszódtak a korhadás jelei, továbbá új, modernebb épületre lett igény, ami nagyobb vendégszám befogadására alkalmas.

1965-ben tervpályázatot írtak ki, melyre számos ötletet küldtek lelkes építészek. Az egyik legformabontóbb tervet, az akkor még csak 28 éves Csete György készítette, aki gondolt egy merészet és a közeli bazalt hegyekre és a melegvizű tó vélt vulkanikus eredetére utalva tűzhányókat idéző, organikus stílusú fürdőépület tervet készített. Bár ötlete sok vitát váltott ki, mert túl merésznek és kivitelezhetetlennek gondolták, mégis megvásárolták. Az építkezések végül forráshiány miatt nem valósultak meg, így a tervek fiókban maradtak, bár egy ilyen verzió igazán látványos lett volna az európai fürdők között.

1965-ben további épülettervek is készültek, melyek bármelyikének megvalósítása megváltoztatná a Hévízi Tófürdőről alkotott nézeteinket. Az egyik tervet Perczel Dénes és alkotótársai tették le az asztalra. Az egészen minimalista, cölöpökön álló fürdő rajzáról manapság a sok díjat nyert néprajzi múzeum formája, míg Pogány István és Sajó Ildikó építészcsapatának terveiről a Biodóm félgömb alakra egyszerűsített kupolamegoldása juthat eszünkbe.

1985

A Hévízi Tófürdő teljes megújulására 1985-ig kellett várni. Jankovics Tibor és társai új építésztervek elkészítésébe fogtak. Megihlette őket a vulkánokat idéző 20 évvel korábbi terv, melynek alapján egy a mostani alaprajzra nagyon hasonlító, de tornyaiban egészen más formavilágú épületet álmodtak a tó fölé. A négy részre osztott alaprajt a 4 évszakot szimbolizálta volna.

De a forrásokhoz képest még ennek megvalósítása is túlzó lett volna, így az 1977-85 közötti felújítási munkák során meghagyták a korábbi kupolás épületegyüttes alapját. 1979-80-ban lebontották a legnagyobb épülettömböt és a felújított vörösfenyő borítású központi létesítményt 1982 márciusában adták át. Ugyanebben az évben épült meg a „nyári bejárat”, 1983-ban az új főbejárat, a zsiliprendszer a lefolyón és az autóparkolók a patak mellett, az elbontott Kisfaludy és Jókai ház helyén.

A Deák-téri, azaz nyári bejárat a 80-as években.

A tervezett iszapfürdő helyett végül, feljegyzések szerint „feketén” (a vezetőség beleegyezése nélkül) szaunát építettek. A komplex fürdőrekunstrukciós munkálatok 1985 végére fejeződtek be.

1986

A nehezen elkészül és sok forrást felemésztett központi épület azonban 1986. március 3-án, egy a szaunákból kiinduló tűzeset miatt teljesen leégett. Ezek helyén a 1986-87-es idényben ideiglenes fürdőházakban volt lehetséges a fürdés. Az alábbi kép alapján stílusukban leginkább a német fachwerkhaus-okat idézik.

1989

Az újjáépítés immár új tervek alapján, nagyobb tornyokkal és központi kiemelt toronyrésszel, valamint 1 fedett medencetérrel 1988-ban kezdődött meg. Az épület arculatát továbbra is a 4 sarkon álló és 1 központi torony határozták meg. Anyagában továbbra is a fa dominált. 1989 szeptember 8-án ünnepélyes ceremónia megtartása nélkül nyitották meg a közönség számára. Arról, hogy a kivitelezést megelőzte-e tervpályázat nincsenek adatok, de az idő sürgetése miatt ez nem valószínű.

2005

A fürdőépület 2005-ben újult meg legközelebb. Formavilágában jelentősen nem változott, de több üvegfelületet és kisebb tornyot kapott, amivel stílusában ismét visszakanyarodtak a közel 100 évvel korábban épült tóparti épülethez, a klasszikus tornyokhoz, fa szerkezethez. Az épületek alapja továbbra is ugyanaz a cölöpözés maradt, új felépítményekkel.

Ilyen volt a látványterv:

Így valósult meg:

Az Ady utcai bejárat, a Festetics Fürdőház 2010-ben készült el és a Deák-téri, nyári bejárat is átalakult.

 A fürdőépületek teljes megújítására azóta kidolgozott tervek nem készültek.

2015

A Hévízi-tó körüli területek (erdők, patakok, sétányok) és a kórházépületek rekonstrukciójára 2015-ben írtak ki ötletterv pályázatot, melyet követően a Télifürdő épületének és a Véderdő sétányok rekonstrukciója történt meg.

Sánta Ferenc építész koncepciójának egyik látványterve

Rutkai Pál András koncepció tervének egyik látványképe:

Manapság egyre többször merül fel újra, hogy hogyan lenne megújítani a Hévízi Tófürdőt. Más eszközeink híján megkérdeztük a ChatGPT-t, hogy ő milyen modern fürdőt képzelne el egy erdővel körülvett, nagyjából kör alakú termáltóra, termáltó mellé?
Íme az ötlet, amit az AI képzelete szült 2024 szeptemberében.

Nyilván a tó mérete és formája nem igazán stimmel, de az épület formavilága igazán inspiráló lehet.

A cikk elkészítéséhez forrásul szolgált:

• Szántó Endre: Egy fürdőváros születése Hévízi története kötetei
• epiteszforum.hu
• Magyar Építőművészet, 1966/2.
• Bachman Zoltán, Jankovics Tibor, Kistelegdi István: Fürdők – tervek 1965 – 1990. Országéptíő 1990/3