Ki ne vágyna szabadságra a több hónapos bezártság és a csak képen látott tavasz után. Kiszabadulni a természetbe, érezni az érkező nyár illatát, megcsodálni a zöld minden árnyalatát...
Ne gondold, hogy Hévízen csak egy tó van és gyógyuló betegek!
A Hévízi-tó a világ legnagyobb meleg vizű tava, ahol egész évben színes tavirózsák között úszhatsz, a környéken pedig úszás előtt és után családdal, pároddal vagy egyedül igen különböző helyeket fedezhetsz fel. Hévíz környékén rengeteg lehetőség adott biztonságban, a tömegtől távol, a szabadban kirándulni.
Romantikus várromok
Hévíztől pár kilométerre két középkori várat is felfedezhetsz egy-egy kellemes hegymászás közben. A Meleg-hegy dolomit szirtfokán áll a 13 század végén épült Rezi vár romja, de aki szereti a romantikus romokat érdemes a 412 méter magas bazalthegyen álló Tátika várát is felkeresnie. Bármelyiket is választod, a megmaradt várfalakról csodálatos balatoni panorámában lesz részed. Mindkét vár a fehérvári török szandzsák ellen kialakított védelmi vonal része volt, mégsem állomásoztak itt királyi zsoldosok, csupán kisebb helyőrség állomásozott itt. A 16. század végén mint oly sok másikat, ezt a két várat is használhatatlanná tették. A Rezi vár kapuját felrobbantották, a Tátika várát pedig felgyújtották, majd, hogy biztos legyen a vég, ez utóbbinak megmaradt romjait 1713-ban a császári csapatok hadgyakorlat gyanánt mégegyszer felgyújtották.
A régi romokról több legenda is szól. Rezi Sándor és Pethő Klárika szerelméről már korábban írtunk. Egy másik legenda a várúr Pethő Péter zsugoriságáról szól, aki nem engedte a könyörgő, fájdalomtól gyötört szegény betegeknek, hogy a vára mellett található, csodás gyógyhatású meleg vízben fürödjenek. Miután elküldte őket a várból a forrás pezsegve, forrva nagy zúgással hírtelen hatalmas magasságba szökött fel, majd visszaesett a mélységbe és végleg eltűnt a vár közeléből. Az uraság pénze pedig mind kővé vált. Így költözött le a Hévízi-tó a Meleg hegyről a mai helyére, a várúr pedig annyira tönkrement, hogy a várainak a költségét sem tudta többé fizetni.
Illa berek, nádak, erek
Hévíz környéke a 18-19. században betyárparadicsom lehetett, hiszen berek, nádas, és vízerek vették körbe a Hévízi-tavat. A Balaton Nyugati-medencéje a Kis-Balatonnal együtt, szintén mocsaras vidék volt, ahol a betyárok könnyen elillanhattak a pandúrok elől. Az Rezi és Hévíz közötti úton található a Gyöngyösi betyár csárda, ahol a két fakereszttel jelzett sír mellett érdemes megállni. A csárdát a 18. század elején Pető várúr építtette, és mind a mai napig étteremként működik. Az ódon falak sok betyártörténetet mesélnek. A csárdához közeli szőlőhegyen ütöttek rajta a pandúrok Vak Illésre és Kökes Pistára, és menekülés közben le is lőtték őket, valószínű az ő sírjukat őrzik a fakeresztek.
De hol is van most a Berek, ahol most betyártámadás nélkül sétálhatsz?
A Hévízi-patak partján
A Hévízi-tó lefolyójának partján sétálva rózsaszín, lila és fehér tavirózsákat csodálhatsz meg a Berki ösvénynek nevezett sétaúton. A séta során jó mulatság kicsit ugrálni, ha nem is süllyedsz be a mocsárba a tőzeges talaj biztosan megmozdul alattad. Bővebben a Berki sétaútról honlapunkon olvashatsz.
Vagy a Kis-Balatonon
A Kányavári sziget ismert és kedvelt kirándulóhely. A 2,5 kilométeres séta során táblákon olvashatsz a madárvilágról, felmászhatsz a kilátókra, ahonnan kócsagokat, gémeket, kárókatonákat és további ritka vízimadarakat figyelhetsz meg. A szigeten van lehetőség grillezni is.
A Hévíz környéki túrák részletes leírásáért kövest Facebook oldalunkat, hiszen egy kis túra és kirándulás ajánló sorozatba kezdünk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.