Bengáliai india vörös tündérrózsák, szúnyogirtó fogaspontyok, jászkeszegek, kis vöcsök, kockás sikló, mocsári ciprusok, kékmoszatok.

Mi kell ahhoz, hogy trópusi körülményeket kedvelő állatok és növények teljesen természetes körülmények között Magyarországon is jelen legyenek? A válasz egyszerű a Hévízi-tó!

Sok különleges és csodálatra érdemes faj található meg a természetes termál tóban, a vízet elvezető patakban és a tavat körülölelő véderdőben.

Íme  néhány kedvencünk!

Legtöbbet fotózott!

Az indiai, Bengáliában őshonos vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfaját (Nymphaea rubra var. loniflora) Lovassy Sándor keszthelyi agrármérnök honosította meg a tóban 1898-ban. A ciklámenpiros virágok 5-7 cm-re emelkednek a víz fölé. A jelenleg kicsit túlszaporodott virágok késő este kezdenek nyílni, délelőttönként pedig bezáródnak. Ezzel szemben a kis, fehér virágú tündérrózsa vagy tavirózsa (Nymphaea alba L.var. minor) egészen bizonyosan őshonos faj a hévízi termálvizekben. Jelenleg a tóban nem lehet vele találkozni, de nagyszámban fordul elő a hévízi kifolyóban.

A legkisebbek!

A vízben apró, a tó különleges antibiotikus hatását és kénanyagcseréjét szabályozó baktérium törzsek élnek. Magyarországon egyedül itt található meg a kékmoszatok két egyedi faja, egy a tudomány számára is különleges mikromonospóra (Micromonospora heviziensis),  bizonyos zöldalga faj, de egy kis rákfajt is csak itt, a hévízi tóban tudtak eddig azonosítani. Erről árulkodik neve is: Schizopera clandestina heviziensis.

A legjobban féltett!

A kisvöcsök a legkisebb és legzömökebb vöcsökfaj. Magyarországon egyedül itt telel át, a kifolyó területén folyamatosan lehet egy-egy családdal találkozni, de sokszor a tófürdő területén is fészket rak. Egyik évben épp az egyik, télen lezárt lépcsőn költött a vendégek legnagyobb örömére, akik így szinte néhány méteres távolságból figyelhették nap mint nap a fiókák növekedését. A többi vöcsökkel ellentétben nem csak halakkal, hanem kisebb, vízben élő állatokkal is táplálkozik.

A legnagyobbak!

A Hévízre bevezető Festetics-allé jellegzetes fái a mocsári ciprusok (Taxodium diistichum). A mutatós, nyáron üde zöld, laza lombkoronájú fák, valójában Észak-Amerikai eredetű díszfák. Hévízen számos példány található belőlük, hiszen a tavat körülölelő véderdőbe, vélhetően a fafaj számára ideális talaj és éghajlati viszonyok miatt sokat ültettek. Jellegzetessége, hogy más ciprosokkal ellentétben levelei ősszel izzó vöröses-barnára változnak, majd télre lehullanak. Látványuk mind zölden, mind vöröses színben pompázatos.

A legszebbek!

Nincs állandó költőhelye, mert vándorló madár, de akinek szerencséje van élőben látni, biztos megcsodálja a csodás jégmadarat. A hévízi kifolyón lehet találkozni ezzel a jellegzetes, halakkal táplálkozó, zömök testű kis madárral.

Az illatosak és szépek!

Van egy igen látványos, rózsaszín virágzattal rendelkező növény, aminek gyökerei  a puha iszaba kapaszkodnak. Keményítő tartalma olyan magas, hogy régebben a krumlihoz hasonlóan fogyasztották. A virágkáka (Botumuos Umbrellatus) igazi dísze a virága, ami akár 2 méterrel magasodik a víz fölé. Június-augusztus között virágzik és ami még érdekes, hogy mivel magja levegőt tartalmaz, ezért a vízen úszva terjed el.

A turisták és állandó lakók!

Vannak, akik csak nyáron jönnek és vannak, akik épp ellenkezőleg, áttelelni érkeznek Hévízre. És most nem feltétlenül az üdülővendégekre, hanem a vízimadarakra gondolunk. Tavasszal megérkeznek a füsti fecskék és molnár fecskék,  majd a szárcsák, akik szívesen költenek a meleg vizet szegélyező növények között. A kis kárókatona sem ritka vendég, és sokszor a Kis-Balatonról repülnek át ide szürkegémek vagy kócsagok. Velük ellentétben a vadkacsák már otthonosan érzik magukat a tó partján egész évben.

A bio szúnyogírtó!

Van egy ici-pici kis hal a Hévízi-tóban, amiről nem is gondolnánk mekkora szívességet tesz nekünk azzal, hogy szúnyogokkal táplálkozik. A szúnyogirtó fogasponty bár nem őshonos a tóban, hiszen alapvetően a trópusi vizeket szereti, de az igen látványos szivárványsügérrel együtt otthonra talált a Hévízi-tóban és a lefolyón. Mellettük sok őshonos faj is található itt, akik nagyon jól alkalmazkodtak a folyamatos meleg vízhez. Ilyenek a széles kárász, compó, dévérkeszeg, jászkeszeg.

Akitől a legtöbben ilyednek meg!

A Hévízi-tó egyik legártalmatlanabb mégis a legtöbb riadalmat okozó élőlénye a kockás sikló. A vízi siklóhoz képest ez az amúgy eurázsiából származó faj ténylegesen vízhez között életmódot folytat. Testmérete elérheti a 75-100 cm-ert, színe olajosszürkés, hátán pedig mint a neve is mutatja apró, sötétbarnás, feketés négyzetek vannak.

Képek  még!

Még többet szeretnél tudni a hévízi élővilágról?

Kattanj a hévíz.hu honlapra!

Olvasd el a National Geographic cikkét!

Ismerj meg még több részletet a Hévízi Tófürdő oldalán!