"Nem ok nélkül, hallván leginkább ezen ditséretes Vizednek erejót, a melly által egyik az Inak szakatságából, más pedig a köszvény fájdalmiból minden Reménységen felül tsak tsupán Vizednek ereje által meg-menekedtek.” - Dr. Dornyay Béla szerk.: A keszthelyi hévíz ismertetési 1795-ből
Miután Gróf Festetics György 1795-ben megépítette az első fürdőépületet Hévízen a fürdő Magyarországon és külföldön is gyorsan ismert lett. A XIX. század végén és a XX. elején egyre több híres vendég is érkezett gyógyulni, illetve pihenni Hévízre.
Hévíz, mint az írók költök találkozóhelye
Több híres író és költő vett részt Hévízi kúrán, mint Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel valamint Eötvös Károly és Gyulai Pál. 1932 szeptemberi Balatoni Íróhéten feltűnt, mint vendég József Attila, Tamási Áron is, de később Simon István és Illyés Gyula neve is köthető Hévízhez. Szabó Lőrinc, korunk egyik legnagyobb magyar lírikusa is gyógyulást keresett Hévízen (bár ő már a Boldog Békeidők után 1949-ben töltött 2 hetet a városban). A híres hévízi orvos Dr. Moll Károly páciense volt Móricz Zsigmond, aki a György-házban lakott, és Hévízen írta a „Rokonok” című művét.
Primadonnák, és színészek
A művészvilágból is sokan látogatták Hévízre, Dr. Moll Károly betege volt Jászai Mari a nagy tragika is. A híres hévízi orvos emlékezett meg arról, hogy Jászai Mari miként szavalt betegágyánál egybegyűlt vendégeiknek. Továbbá Hévízen gyógyult Sebők Sári, Sándor Erzsi, Székelyhidi Ferenc operaénekesek; Szalai Karola, az Operaház prímabalerinája. Móricz Zsigmonddal együtt üdült Hévízen Nagy Endre, a kabaré nagymestere is.
„Saphir Gyula, a hírneves tánctanár Hévizszentandrásra érkezett és minden nap a Friedrich étterem parkettjén mutatja a modern táncokat. A közönség érdeklődéssel fogadja Saphir szereplését, annál is inkább, mert ismeri azt a szép karriért, amit befutott a tánctani- tás és a tánc-szerzés terén. így köztudomású, hogy Saphir 1929- ben Párisban megnyerte a Grand Prix-t „Budapest“ nevű táncáért.
A Ferdés, annak módja, és rendje szerint, egy olly hasznos Orvosság, a mellyet kivánatos érzékenységgel el-követni örömnek tartjuk, és ez által sok Nyavalyáktól testünket megőrizhetjük.” - Zalamegyei Újság, 1931. junius 24.
A királyi család több tagja is Hévízre látogatott
Megtalálható a vendéglistán Ferenc Ferdinánd trónörökös neve is, aki Festetics Tasziló herceg vendége volt.
„A főhercegi párt nagyon meglepte és kellemesen érintette a vidék szépsége a tapasztalt rend ós tisztaság, valamint a szíves fogadtatás s ebbeli megelégedésüknek ós tetszésüknek több ízben is kifejezést adtak.”- írja a Balatonvidék 1907-ben
1927-ben József főherceg és felesége Augusta főhercegasszony is járt Hévízen.
Kutatók, tudósok és politikusok
Tudjuk azt is, hogy a „Boldog Békeidőkben” üdült a „csodató” partján Eötvös József, Pulszky Ferenc, Szél Kálmán, és Kittenberger Kálmán is.
„Búvárok a Hévizén Hévíz tudományos vizsgálata folyamatban van. A mult heteken a tó chemiai vizsgálata czéljából a Hévizén időzött dr. Lengyel Béla miniszteri tanácsos, egyetemi tanár és assistense: dr. Weszelszky Gyula, továbbá Fiuméből három búvár, a kiket a m. kir. tengerészeti hatóság bocsátott a kutató tudós rendelkezésére. A búvárok feladata ezúttal az vólt, hogy a forrástölcsér különböző mélységéről hozzanak fel vizet és iszapot a chemiai vizsgálat czéljára.” - Magyar Paizs, 1908. december 17.
Külföldi Hírességek Hévízen a századfordulón
„BRIT-INDIAI VENDÉGEK IS VOL- TAK HÉVIZÉN- Hévízszentandrás község be- jelenLőhivatala szerint a főidény végéig, augusztus 25-ig, a hévízi fürdővendégek száma 10-016 volt, ebből külföldi 128, leginkább németek, szlovákok, jugoszlávok- Brit-Indiából is volt egy négytagú család.”
A híres észt drámaíró Eduárd Wilde — Hévizén keresvén és talált gyógyulást — mondotta:
„Ez a vidék mindenütt más és mégis összhangzat. Sehol semmi hasonlóság, de mindenütt ugyanaz a szépség és kedvesség. Ezer- szinü dalos, kacagó, daloló panoráma.” Csak egy, ami nem változik : a tópiáló levegő.“
A leghíresebb elefánt vendég, Nelly
1913-ban Beketow Mátyás cirkuszigazgató az Állatkertnek ajándékozott egy fiatal elefántot, mert úgy ítélte meg a lábát fájlaló állat nem lesz alkalmas cirkuszi elefántnak. Dr. Raitsits Emil, az Állatkert állatorvosa alaposan megvizsgálta a Nelly nevű elefántot, és kezdődő reumát állapított meg nála. Az állatkert vezetői úgy határoztak, hogy Nelly reumáján gyógyfürdővel fognak segíteni, ezért a hévíziek nagy örömére a hévízi Tófürdőben kúrázott jó pár hónapon keresztül.
Reklámok a századfordulón
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.