Gondolkodtál már rajta mitől gyógyít a termálvíz? Vajon minden gyógyvíz hévíz? És az ásványvíz lehet-e gyógy, ha nem is meleg? Különbségek és hasonlóságok, amiket sosem kérdeztél de most mégis megtudod.
A termálvíz az, ami hévíz! - A föld alól jön és magától meleg!
Hévíz egy adott helyen a geotermikus adottságok miatt tud kialakulni. Ilyen adottságokban szerencsére hazánk nagyon gazdag, lévén a Kárpád-medence alatti földkéreg viszonylag elvékonyodott, az itt található kőzeteknek pedig nagyon jó a hőtároló és a hőleadó képessége. Így a földköpenyben könnyen keletkeznek hévízek, melyek több helyen természetes módon, mint mondjuk épp a hévízéről elnevezett Hévízen vagy mesterséges fúrások következtében, mint mondjuk Sárváron törnek a felszínre.
A hévíz, avagy közkedveltebb nevén termálvíz tehát semmi esetre sem melegített víz. A földrajzi adottságokhoz igazodva nemzetenként más hőfokban, de törvényileg van szabályozva, hogy mit nevezhetünk termálvíznek. 1953 és 1984 között Magyarországon csak a 35°C-nál magasabb hőmérsékletű hőforrások kaphatták meg a termálvíz/hévíz minősítést, ám 1984 után hazánkban is a megengedőbb, nemzetközi szabályok léptek életbe, mely szerint már a 30°C-t elérő hőforrás is termálvíznek nevezhető. Ennek az enyhítésnek köszönhető, hogy 1984-ben, egyik napról a másikra 290-el több hévíz lett hazánkban. Hivatalosan manapság egyetlen fürdő sem használhatja a termálfürdő, termálvíz, hévíz elnevezéseket, ha természetes hőforrásának a vize nem éri el legalább a 30°C-t, ami egyébként viszonylag alacsony hőfoknak számít a klasszikus magyar termálfürdők 36-39°C-os vízhőmérsékletéhez képest.
Érdekesség, hogy például az egyébként egyedülálló és csodálatos Miskolctapolcai-barlangfürdő vize nem éri el a határértéket, mégis mindenki termálfürdőként említi, ismeri.
Arról se feledkezzünk meg ugyanakkor, hogy attól még, mert a feltörő víz meleg, még egyáltalán nem biztos, hogy lehet benne fürdeni. Mert előfordulhat, hogy túl forró, akár 70 vagy akár 100°C-os, még rosszabb esetben pedig ráadásként mérgező!
A gyógyvizet nem a hőfoka minősíti
A termálvíz nem automatikusan gyógyvíz, és nem minden gyógyvíz termálvíz. Ugyanakkor a gyógyvíz jogszabály által nagyon pontosan meghatározott kategória.
Minden gyógyvíz ásványvíz
Csak olyan felszín alatti vizeket neveznek gyógyvíznek, melyeknek bizonyítottan valamilyen gyógyhatása van. A minősítést pedig az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának feladata. A gyógyvíz-minősítéshez először a vizet kémiai elemzések alapján ásványvízzé kell minősíteni.
Az ásványvíz egy szigorú vízminőségi kategóriának megfelelő minősített ivóvíz.
Ezután következhet a gyógyhatás vizsgálata ún. vakkísérlettel. A kísérlet során 10 betegen a kiszemelt gyógyvizet, ellenpróbaként pedig 10 másik személyen sima csapvizet tesztelnek. A tesztek elvégzése után a hivatal javasolja a gyógyvízzé minősítést. Mivel azonban a minősített ásványvizek 99%-ának (például a magas ásványi anyag tartalom miatt) minden esetben van valamilyen gyógyhatása, így a minősítés inkább arra szolgál, hogy kiderüljön, milyen betegségre ajánlott az adott víz külső (fürdés) vagy belső (ivókúra) használata. Bizonyos víztípusok bizonyos betegségekre javallottak.
A víz változik
Az ásványvíz- és gyógyvíz-minősítést nem elég egyszer megszerezni. Teljesen természetes, hogy a feltörő vizek minősége, hőfoka, összetétele idővel változik, ezért fontos a rendszeres felülvizsgálat a minősítés megtartásához. A Hévízi-tó vízminőségét és vízhozamát például szakértő búvárok ellenőrzik kötelezően negyedévente, mégpedig közvetlenül a tó alatt, 38,5 méter mélyen található forrásnál.
Gyógyfürdő
Még a gyógyvíz sem elég ahhoz, hogy egy fürdőt gyógyfürdőnek minősítsenek, sőt saját gyógyvíz sem kell egy gyógyfürdőnek. A gyógyfürdő ugyanis az a létesítmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényező felhasználásával fürdőkezelést (balneoterápiát) nyújt, valamint elismert ásványvíz, hévíz, illetőleg melegített közműhálózati víz felhasználásával végzett hidroterápiás kezeléseket és egyéb fizikai gyógymódok alkalmazásával teljeskörű fizioterápiás ellátást.
Rövid összefoglaló:
- termálvíz/hévíz = feltörő természetes meleg víz, ami jelen szabályozás szerint minimum 30°C
- ásványvíz = minősített ivóvíz, hőfoka irreleváns
- gyógyvíz = bizonyított gyógyhatással bíró ásványvíz, hőfoka irreleváns, alkalmas gyógyításra fürdőzés és/vagy ivókúra által
Attól, hogy a víz, amiben fürdünk meleg(ített), még nem feltétlenül termálvíz, és nem minden meleg, akár termálvíz bír gyógyhatással. Mert a gyógyvíz éppúgy lehet hideg vagy meleg, hiszen nem a hőfoka, hanem az összetétele miatt gyógy.
Nomen est omen, avagy a név kötelez
Hévíz jelenlétéből fakad Magyarország legismertebb gyógyvizes településének, Hévíznek a neve. Ez esetben a hévíz szó önállósult, és önmagában vált településnévvé, de van más hévíz is hazánkban, például: Galgahévíz. Hőlak neve sem véletlen. Tapolca és Miskolctapolca neve pedig a teplice, tapolca szláv elvevezésekből adódik, ami meleg forrást jelent.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.