Az emberek többsége nem tartja magát babonásnak, ám ha népszokásainkat nézzük, legyen szó esküvőről, húsvétról, farsangról, Luca napról vagy épp a szilveszterről, számbavehetetlen a sok-sok népi babona, melyek többsége letagadhatatlanul része mindennapjainknak. Néhány esetben nem is tudjuk, hogy amit teszünk vagy épp nem teszünk az egy többszáz éves, sokszor pogány hiedelem miatt alakult így.
Miért eszünk virslit éjfélkor, miért durrogtatunk petárdát, és miért nem moshatnak a nők újév napján?
EGYÁLTALÁN MIÉRT SZILVESZTERKOR BÚCSÚZTATJUK AZ ÉVET?
Az, hogy az emberek évbúcsúztató-évköszöntő ünnepet tartanak már az ókori mezopotámiaiak óta így van, ám ennek a napja korántsem volt és most sem egységes. Európában sem december végén volt eredetileg, hanem március 25-én!
A középkorban még Gyömölcsoltó Boldogasszony napját tartották az újév első napjának, amikor - nem nehéz kitalálni - az újjászületést, az új termési időszak kezdetét ünnepelték a hagyományosan földművelésből élő népek. A népi hagyomány azonban pogány szokáson alapult, így 1582-ben XIII. Gergely pápa naptárreformjának áldozatául esett. Gergely pápa egyszerűen január 1-jére helyezte át az újév első napját, így az év utolsó napja december 31-e lett, amit az egyház hivatalosan I. Szilveszter pápa ünnepeként tartott számon. Így lett a népnyelvben az év utolsó napja Szilveszter napja, ma már csak szilveszter.
SZATURNÁLIÁKBÓL SZILVESZTERI TŰZIJÁTÉK
Az óvébúcsúztató zajos, dorbézolós mulatozós jellegét az ókori római szaturnália ünnepekhez vezetik vissza, amikor az éjszakai zajkeltés, tűzgyújtás és lárma a rossz szellemek, bajok, gondok távoltartására szolgált. Pogány eredete miatt régi jelentősége kikopott a köztudatból, megmaradtak viszont a koncertek, tűzijátékok, petárdázások, vidám ünnepségek, bulik és a bőséges lakomák. A zajkeltés az ártó szellemek ellen egyébként a magyar néphagyományokban is megtalálható. Régebben ilyenkor ostorral, kolomppal, dudákkal lármázták fel a falut.
ÚJÉVI JÓSLÁS, AVAGY HOSSZÚ A TILALMAK LAJSTROMA
Mindenki kíváncsi a jövendőre, de nincs kíváncsibb, mint egy szerelmes hajadon. Az újévi szerelmi jóslásnak számos formája ismert és bizony máig vannak követői. Legyen szó ólomöntésről, gombócfőzésről, pogácsába sütött érmékről, papírcédulák égetéséről, kávézacc olvasásról, nincs az a praktika, amit a lányok be ne vetnének annak reményében, hogy megtudják vajon mikor érkezik el életük nagy napja vagy ki lesz a nagy ő. De jósoltak persze várható termést, időjárást, halált, egészséget, betegséget, gyermekáldást, hiszen a babona szerint, az újév első napja döntő jelentőségű abból a szempontból is, hogy milyen lesz az egész év. Ezért tehát a sok tiltás, hogy mit nem szabad csinálni, mi minden hozhat ránk balszerencsét: a házból bármi kivinni, kiönteni, az szerencsét elseperni, a kamrát, a polcokat, a zsebeket a pénztárcát üresen hagyni, ollóval vágni, vitázni, tüzet kialudni hagyni, betegnek lenni, kölcsön kérni vagy adni …
AZ VAGY AMIT MEGESZEL
Újévi vonatkozásban ez a mondás inkább így hangzana: amit eszel olyan gazdag leszel.
Vannak bizonyos ételek, amiből ha sokat eszünk újévkor, bizakodhatunk, hogy sok pénz áll a házhoz. Ilyenek például a lencse, a köles, a rizs. A disznót azért esszük, mert egyrész ’vágószezon’ van, másrészt mert kitúrja a szerencsét, de a szárnyas elkaparja, így inkább hagyjuk kotlani. Vízmentén a hal sok pikkelye pénzt hoz, míg másutt a hallal elúszik a szerencsénk. Ha édeset eszünk édes lesz az évünk, de a pezsgős koccintás sem maradhat el.
VIRSLI PEZSGŐVEL?
A disznóvágás ma már kevés családban hagyomány, nehezen is lenne megoldható a balkonokon és tetőterekben, ám a sertéshús evés hagyománya megmaradt. A disznóhúsból készített virsli pedig a legszűkösebb esztendőkben, még a hiánygazdaság idején is elérhető volt mindenki számára, így könnyen nőt össze állami ünnepnapjainkkal, gondoljunk csak a majálisra.
A pezsgőzés hagyománya persze már más tőről fakad. Az első pezsgőket Dom Perignon szerzetes készített és csak a leggazdagabbak kiváltsága volt a fogyasztás, hiszen egy-egy üveg pezsgő 2-3 évig készült. 1850 után jöttek csak rá, hogy hogyan lehet a pezsgőt nagyobb mennyiségben, gyorsabb eljárással előállítani. Ez tette lehetővé, hogy a pezsgő több ember számára vált elérhető luxustermékké. Ám pezsgőt inni a mai napig a luxus a pompa a pazalás és a gazdaság egyik szimbóluma. Nem véletlen tehát, hogy ünnepeink és kivételes alkalmak itala. Így kerül tehát a gazdagság és fényűzés reményében újévi poharunkba.
TEGYÜNK FOGADALMAT
Elég gyakoriak az újévi fogadalmak. Általában olyasmiket szoktunk megfogadni, hogy leszokunk a dohányzásról, lefogyunk, többet sportolunk, megteszünk valamit, amit már régóta halogatunk. Ez a szokásunk sem újkeletű. Már a régi babilóniaiak körében szokás volt az újévi fogadalomtétel. Ugyanúgy, mint jókívánságok és szerencsét kívánva járni házról-házra kántálva, énekelve, kolompolva. Ma már kevesen örülnénk a szilveszter éjszakai váratlan látogatóknak.
ÉRDEKES SZOKÁSOK A NAGYVILÁGBÓL
Sörkedvelők, ha tehetik Svájcban töltsék az újév első perceit, ott ugyanis pontban éjfélkor ajánlatok 12 korsó sört lehúzni, hogy szerencsés legyen az új év.
Katalán országokban minden órában egy-egy szem szőlőt fogyasztanak, és ajánlatos a piros alsónemű és felsőruházat ezen a napon.
A görögök azzal kezdik az újévet, hogy minden órát felhúznak a házban, míg az olaszok ezen a napon a régi dolgaiktól igyekeznek megszabadulni.
Szlovákiában pénzt tesznek az asztalterítő alá, az angolok pedig ha jót akarnak maguknak semmit nem írnak január 1. előtt a következő évi határidőnaplóba.
A bajorok szentelt tárgyat tesznek a párnájuk alá, Japán pedig szalmaköteget a bejárat fölé. Ez utóbbi országban kötelező egy kiadós nevetés az újév első napján, hogy az egész év boldogságban teljen.
Fehéroroszországban 12 papírlapból jósolnak éjfélkor, Koreában pedig gereblyéket és ásókat támasztanak a házak falához a rossz szellemek ellen.
A sok-sok szokás között csak arra nem sikerült magyarázatot találni, hogy miért hoz vajon szerencsét, ha férfi és miért szerencsétlenséget, ha asszony lép először a házba.
Egy biztos, aki Hévízen tölti a szilvesztert, lehet része hangoskodásban is, lakomákban is, szuper koncertekben és nincs is annál felpezsdítőbb, mint egy újévi csobbanással kezdeni az újév első napján a Hévízi-tóban.
Kíváncsi vagy milyen program lesz szilveszterkor Hévízen, vagy hogy hogy tölthetnéd Hévízen a szilvesztert? Kattints ide!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.