I Love Hévíz

Titkok és rejtelmek a világhírű gyógytó városából, Hévízről!

Magyarország 7 + 1 természeti csodája! Neked mi lenne még a bakancslistádon?

hiker-846094_1920.jpg

Hogy vannak-e Magyarországon is bakancslistás helyek? Ez nem is lehet kérdés! Ha csak a természet csodáit vesszük számba, amik hazánkban találhatók, már akkor is bőven találunk több tucat helyszínt, amit legalább egyszer érdemes látni. Mi csupán néhány jelentősebbet választottunk ezek közül, hogy kedvet teremtsünk az őszi kirándulásokhoz, és bízunk benne mindenki érdeklődése szerint bővíti majd saját listáját.

1. Ősvilági Pompeji avagy az Ipolytarnóci Ősmaradványok

A Bükk hegység szívében már az 1800-as évek végén találtak több millió éves ősállati lábnyomokat, mely leletek azóta számos új felfedezéssel bővültek. 2007-ben 7 millió éves őserdő maradványaira bukkantak, melyeket páratlan módon őrzött meg nekünk a természet. Ma az Ipolytarnóci Ősmaradványok között már számos olyan ősleletet csodálhatunk meg, melyek nem csak egyedülálló leletek Magyarországon, de például a már említett fatörzs csonkok, világviszonylatban is ritkaságnak számítanak. Egyedülállósága okán kihagyhatatlan természeti értéke Magyarországnak, így minden bakancslistán ott a helye.

itarnoc3.jpg

Foto: MTI - H. Szabó Sándor

2. Egy tó, amilyen nincs máshol az egész világon - Hévíz

Még mindig csak kevesen tudják, hogy Hévízen nem csak egyszerűen egy tó van, amiben a reumás nagymamák szeretnek úszkálni. A Hévízi-tó nem csak hogy különleges, hanem világviszonylatban is felér egy kisebb természeti csodával. Ilyen, és ekkora gyógyvizű tó ugyanis nincs másik az egész világon!

A több millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység következtében kialakult, hasznos ásványi anyagokat tartalmazó hőforrás máig természetes módon táplálja a Hévízi-tavat.Vize nem egyszerűen csak meleg, hanem bizonyítottan gyógyhatású. Különlegessége, hogy tőzegmeder borítja, és mivel a vízhozamnak köszönhetően 72 óránként öntisztul, így kristálytiszta vízében növények és állatok egyaránt élnek. A hőforrás nagyjából 40°C-os, de időjárás függvényében a tó hőmérséklete nyáron nagyjából 34, télen minimum 24°C. Hogy miért nincs párja a világon? Mert a hasonló természetes hőforrások, vagy sokkal kisebbek - a Hévízi-tó vízfelülete 4,4 hektár -, vagy vizük mérgező esetleg túl forró ahhoz, hogy belemerészkedjünk. Mindenkinek kötelezően ajánlott egy csobbanás, hiszen az év minden napján nyitva van.

legi_heviz_nyar_1024.jpg

kép forrása: heviz.hu

3. Századmilliméterekből növő óriások - Aggtelek

A cseppkövek nem egyedülálló képződmények, hiszen csak hazánkban számos kisebb-nagyobb barlangban megcsodálhatjuk őket. Hogy miért került fel az Aggteleki-barlangrendszer mégis erre a listára, mert méretei alapján és az itt található cseppkő-óriások változatos formavilága miatt páratlan módon mutatja be az idő és a természet erejét, szépségét és kreativitását. Az óriások termében vagy a koncertteremben járva hihetetlennek tűnik, hogy a vöröses színben pompázó cseppkőoszlopok évmilliók alatt nőttek ekkorává. A Baradla-barlang 200-230 millió éve alakul folyamatosan. Ezekben az üregekben már az előember is járt és szinte hihetetlennek tűnik, hogy az emberiség után is itt lesznek és még hatalmasabbak lesznek, mint valaha, hiszen egy-egy cseppkő évről-évre csupán 0,2 millimétert nő, így 2 cm-hez nagyjából 100 évre van szükség. A barlang bár sok esetben osztálykirándulási célpont, mindenképp érdemes felnőttként is visszatérni, mert egészen máshogy értékeli az ember a látottakat némi élettapasztalattal a háta mögött. Aki bátor ne csak a rövid túrán vegyen részt, hiszen barlangász felszerelésben a látogatóktól viszonylag elzárt helyeken is járhat.

oriasok1_kicsi.jpg

kép forrása: hellomiskolc.hu

4. Meleg vizű fürdő egy barlangban - Miskolctapolca

Ha már volt szó különleges termál vízről és barlangról is, akkor nem maradhat ki e kettő ötvözve. Bár a Miskolctapolcai barlangfürdő csak részben természeti képződmény, alapjaiban véve mégis a hazai természet csodái közé sorolhatjuk. A barlangjáratok egy része ugyanis valóban létezett és az itt található hőforrást is már a 13. század óta ismerték a helyiek, bár csak felszínre törő forrásként és fürdőként használták. A barlangjáratok fürdővé alakítása csak a 20. század második felében kezdődött és több felújítási, építkezési szakasz alakította mai formájára a fürdőcsarnokokat, melyek között találhatók természetes és alakított üregek. Minden bizonnyal felejthetetlen élményt nyújt a kivilágított barlangokban fürdőzni, így ahogy Hévízre, ide is érdemes az év bármely napján ellátogatni.

nappal90.jpg

kép forrása: barlangfurdo.hu

5. Amikor kivirágzik a víz - Tiszavirágzás

A tiszavirág nem növény! Európában a legnagyobb tiszavirág azaz kérész (Palingengidae) populáció a Tisza agyagos partszakaszin él. Ezek a 8-12 cm-es kis rovarok bár nagyjából 3 évig élnek, életük felnőtt, víz felett töltött szakasza csupán 5-10 perc. Ebben a néhány percben párzanak és teszik le petéiket, hogy újabb 3 éven át várják a víz alatt, hogy 3 évvel később eljárhassák nász- és egyben csodás haláltáncukat. Június közepétől végig figyelhető meg a jelenség, amikor összehangolt módon a kérészek egyszerre rajzanak ki és valóban olyan látványt nyújtanak, mintha a Tisza vizén több ezer apró virág ringatózna a szélben. A rajzásnak több intenzitása és szakasza van, de a leglátványosabb, mikor egy időben, egy helyen több millió kérész repked a Tisza felett. Első alkalommal 1726-ban számolt be a jelenségről egy olasz utazó, s azóta is, aki egyszer látta, sosem felejti el. Sajnos idén erről már lemaradtunk, de minden évben van lehetőség megcsodálni.

ts-590-02d.jpg

Fotó: Radisics Milán, Zoom Magazin

6. Sódomb, aminek semmi köze a sóhoz - Egerszalók

Sódomb, aminek semmi köze a sóhoz. Ez ugyanis mésztufa, ami termálvíz feltörés következtében képződik a mészköves talaj felszínén. Egerszalókon a föld mélyéből (410 m-ről) feltörő hévízforrás 65-68 °C-os, és a felszínen lehűlő vízből kicsapódik az oldott kalcium-hidrogén-karbonát - azaz mészkő. A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített, ami Európában egyedülálló, de világ viszonylatban is csak 2 hasonlót tartanak számon. Az egyik Törökországban, Pamukkaléban van (itt egyébként a név gyapotkastélyt jelent) a másik pedig az Egyesült Államokban a Yellowstone Nemzeti Parkban. A sódomb egy része egyébként természetes képződmény, míg a Pamukkaléhoz hasonló teraszos részt mesterségesen próbálták kialakítani. Sajnos ez nem járt teljes sikerrel, de az eredeti domb bármikor megtekinthető és körbejárható egy kis túraösvényen.

 11160014_948192281886964_8108288750808318337_o.jpg

kép forrása: monitfotok.hu

7. Hegyestű, bazaltorgonák, tanúhegyek - Balaton-felvidék

A tanúhegy földrajzi fogalom, lényegében olyan felszíni képződményt jelent, aminek felszíni rétegei valamilyen módon lepusztultak, és azok a rétegei maradtak meg, melyek keménységük révén ellenálltak a pusztító hatásnak.

Hazánk legismertebb tanúhegyei a Balaton Észak-nyugati partszakaszát szegélyező hegycsúcsok, melyek akár a Tapolcai-medence, akár a Balaton felől nézve impozáns látványt nyújtanak a Balaton csillogó vizével párosítva. A zalai tanúhegyek története 260 millió évvel ezelőttre nyúlik vissza, de nagyjából 4,5 millió éve zajlott az a bazalt vulkáni tevékenység, ami máig meghatározza a táj arculatát. Évente sok ezren másszák meg a Badacsony, Szent György-hegy, Somló, Csobánc csúcsait, és ma már kihagyhatatlan program egy Káli-medencei kirándulásból a Hegyes-tű. A most látható hegyek, csupán felvillantják, mekkorák is lehettek az egykori vulkánok, hiszen amit ma látunk nem más, mint a mélyből feltörő lávából megszilárdult bazaltkúp. A tanúhegyek látványa messziről is tekintélyt parancsol, de ha egy középkori vár romjairól (Szigliget, Rezi, Tátika, Csobánc, Somló), Balatoni panorámával nézzük őket, biztosan a világ egyik legszebb látványai közé soroljuk majd.

slide_badacsony.jpg

kép forrása: büttnerwein.com

+1. Közép-Európa legnagyobb tava - a Balaton

A szerencsések számára a panoráma az ablakból, másoknak a "Magyar-tenger", a nyaralások, gyerekkori üdülések helyszíne. Olyan természetes számunkra, hogy hazánk része, hogy sokszor eszünkbe sem jut, mint a természet egyik csodája, ami nálunk van, és csak a miénk. A Balaton által meghatározott élőhely már a honfoglalás előtti korban is fontos szerepet töltött be az itt élő népek életében. Az Európai viszonylatban is ismert és számon tartott tó ma leginkább turisztikai szempontból fontos, de volt idő mikor jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolítottak vizén. Legtávolabbi partszakasza 77 km távolságra van egymástól, átlagos szélessége 7,7 km, felülete 600 km2, legmélyebb pontja 12,5 méter mélységben van. A teljes vízmennyiség 2,2 év alatt képes kicserélődni. De mindez semmit sem jelent akkor, ha már láttuk élőben egy közeli domb tetejéről, egy kilátóból, egy szőlőbirtok teraszáról, a csillog napsütésben, holdfényben, háborgó viharban, ködben, befagyva vagy tarajos hullámokkal. A tó minden nap, minden napszakban más. Megunhatatlan látvány, főleg akkor, ha épp nem fürdünk benne, hanem badacsonyi bort szürcsölgetve csupán csak csodáljuk.

 zala_balaton_182477.jpg

fotó: Kószó András

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://iloveheviz.blog.hu/api/trackback/id/tr3716166340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása