Azt régóta tudjuk, hogy a városban több, mint 220 éves hagyománya van a tradicionális gyógyászatnak, de azt valószínűleg Te sem gondoltad volna, hogy korábban féltek az itt élők azoktól, akiknek képességük volt a gyógyításra.
Először kicsit pontosítom előbbi megfogalmazásomon. A „korábban” alatt most leginkább a IX. század környékére gondolok. A gyógyító képességekkel pedig az itt élő, „boszorkánynak” tartott nőre céloztam, akinek a csontváza ma már az Egregyi Múzeumban pihen.
Nemrég jártam a múzeumban és leginkább ez a történet fogott meg, ezért úgy gondoltam megosztom Veletek, kedves Olvasók!
A Hévíz Évezredei c. vezető füzetben olvasható, hogy a Hévízdomb-i népvándorlás kori településen a 23-30 éves nőt feltehetően "boszorkánynak" tartott a közösség, ezért nem a temetőben, hanem a saját házában temették el, amit ezt követően összedöntöttek és betemettek.
A boszorkányságra utalnak a halott mellékletei, melyek között több varázslással kapcsolatos tárgyat is találtak, mint az a marhalábszárból faragott, pontkörökkel díszített csonttégely, melyben valószínűleg gyógynövényeket tartottak, valamint füstölő és csészeszerű kerámia. Vagy a jobb lábfejnél megtalált bőrből vagy textíliából készült táskában lévő bronz függő pár, ezüst pántgyűrű, bronz fejes gyűrű, és gyöngynyaklánc.
Sőt a régészek számára az is érdekes volt a csontvázat nem az akkori temetkezési rendnek megszokottak szerint találták. Amellett, hogy a tájolása, úgy a helyzete is szokatlan volt: nő két karját ugyanis behajlították a vállához, a lábát pedig kissé terpeszben (u.n. békaállásban) tartotta. A fej alá egy rövid kasza pengét helyeztek, a láb mellé is nyél nélkül tettek egy baltát. Mindez arra utal, hogy nem szerszámként kerültek ezek az eszközök a halott mellé, hanem mert az éles vastárgyaknak baj elhárító szerepet tulajdonítottak. Tehát annak ellenére, hogy minden bizonnyal féltek a fiatalasszonytól nem tagadták meg tőle a szokásaikat: a védő szereppel bíró vastárgyak mellé egy vaspántos favödörben élelmet is adtak neki útravalóul.
Ugye szerintetek is érdese volt ez a történet?
Még több érdekesség és program az Egregyi Múzeumban itt!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal