I Love Hévíz

Titkok és rejtelmek a világhírű gyógytó városából, Hévízről!

Serfőző mester álmodta meg a modern Hévízfürdőt!

1895.jpg

A nagybácsi öröksége

Idősebb Reischl Vencel (1819-1893), cseh serfőző mester, aki Keszthelyen először bérli, majd meg is vásárolja a Festetics család sörgyárát. Nem kis jelentőségű, hogy városbírája is Keszthelynek, jelentős közéleti személy, mondhatni a város legnépszerűbb és legszeretettebb polgára, aki nagy tiszteletnek örvend. Életében több alapítványt is tett a gimnázim a községi elemi iskola, a külső polgári leányiskola és a zárda számára. Támogatta a kórházat a szegényeket a tűzoltókat. A lakosságot arr bíztatta építsenek emeletes házakat, és kezdeményezte egy laktanya építését. Fontos volt számára a fürdőélet fellendítése is.

reischl-sorfozde-keszthely.jpg

Ifj. Reischl Vencel - 1839? - 1923. augusztus 12.

Unokaöccse, ifjabb Reischl Vencel korán árvaságra került. A nagybácsi magához vette a fiút, aki a cseh Budweisben tanulta ki a serfőző mesterséget. Morvaországból Gräzba küldik továbbtanulni, ahonnét 1862-ben tér haza, immár Keszthelyre. Nagybátyja 1865-ben várásolta meg Festetics Tasziló hercegtől a sörgyárat, aminek irányítását korlátlan rendelkezési joggal az ifjabb Vencelnek adta át, mivel ekkor őt magát már teljes munkaidejében a városbírói tevékenységek kötötték le.

ifjreischlvencel.jpg

Vencel nemzetközi fürdővárost álmodott meg

Irányítása alatt a sörgyár már akkora hasznot hozott, hogy az ifj. Reischl Vencel 1910 körül herceg Festetics Tasziló után Keszthely (és a környék) második leggazdagabb polgárának számított. 1896-ban a gyár éves termelése 3230 hektorliter sör volt. Vidéken is voltak lerakataik, Sümegen, Tapolcán, Zalaszentgróton. Az 1900-as évek elején már évi 7-8000 hektoliter sört forgalmaztak.
Vencel nagybátyja a keszthelyi fürdőélet fellendítésért tett sokat, míg ő még ennél is nagyobbat mert álmodni, amikor 1905-ben 35 évre haszonbérletbe vette a Festetics-uradalomtól Hévízfürdőt.
A területen azonnal komoly fejlesztésekbe kezdett, mert célja az volt, hogy Hévízfürdőt az európai hírű fürdővárosok közé elemelje. A magyar főúri réteg ugyanis szívesebben töltötte idejét a Monarchia külföldi fürdőiben.

1830.jpg

Építkezés házról-házra

Első lépésként a mocsaras területek egy részét feltöltette, hogy építésre alkalmasakká váljanak. Irányítása alatt a tó melletti épületek egy részét elbontatta, a jobb állapotúakat több szintes, korszerű villákká alakíttatta. 1906-ban ellkészült a Rákóczi-ház és a György-ház, 1907-ben a Deák Ferenc-ház. 1908-ban elkészült a Csány László-ház és a bazárépületek. 1909-ben megnyílt a hangversenyeknek, báloknak is helyt adó Kúrszalon. 1910-be átadták a József-házat, majd 1912-ben az Ella-vllát. A város északi részén korszerű szanatúrium épült, valamint több új szálloda és kiszolgáló épület is elkészült a településen.

1910.jpg

A Tófürdő igazi fürdővé válik

Mindját a bérlet kezdetén, egyik legfontosabb lépésként megkezdték magának a fürdőépületeknek a korszerűsítését, kibővítését. 1906-tól folyamatosak voltak a fejlesztések. A korábbi tükörfürdő mellé további cölöpökön álló épületek kerültek, melyeket kupolával fedtek le. A korábbi egyszerű fapallós hidat is felszedték, és helyette, egy kicsivel arrébb 1907-re fedett fa híd épült. Elkészült a mai is oly jellegzetes kéttornyú főbejárat, mely elé Festetics herceg készíttetett kerubokat a pécsi Zsolnai Manufaktúrában.

000211408_anno_jpg_jpg_orig.jpg

Nem elég a jó fürdő, modern gyógyászat is kell

Vencel tudta, hogy egy modern fürdőbe szakértő személyzet is kívánatos. Már 1906-ban leszerződtette a nyári fürdőidényre Hévízre dr. Schulhof Vilmos fürdőorvost, aki módszereivel, szaktudásával és nemzetközi hírű tanulmányaival, publikációival jelentős lépéseket tett a hévízi gyógyászat sikereinek megismertetésében. 1944-ig dolgozott Hévízen. 1944-ben feleségével együtt Auschwitz-ba deportálták. A rendelőintézetben Cséby Lajos gyógyszerész üzemeltetett patikát. Dr. Moll Károly 1920-ban érkezett Hévízre, és 1932-ben lett a fürdő vezető orvosa. Az itteni orvosok szaktudását nemzetközileg is elismerték. Az általuk megalapított új módszertani intézetek, a bevezetett gyógyászati eljárások és a gyakorlati tapasztalatok alapján végzett kutatások megalapozták Hévíz, mint gyógyhely hírnevét.

schvilmos.jpgmoll_karoly.jpg

Marketing nélkül a kutya se tud róla

A Reischl család sikereit nem csak jó befektetéseiknek és korszerű fejlesztéseiknek köszönhette, hanem annak az üzleti szemléletnek is, ami a marketinget épp úgy a cégvezetés fontos feladatának tartotta. Tudták nem elég jó "terméket" előállítani, még sokkal fontosabb azt jó marketinggel el is adni. Az építkezések mellé ezért az akkori kornak megfelelő komoly "marketing" munka is társult. Színes plakátok hirdették a fürdő szépségét és kiépítettségét. Kiadványok és leiratok jelentek meg magyar és német nyelven, melyek hirdették a modern fürdőt, a hasznos gyógyvizet és a kulturális élet sokszínűségét. Vencel közbenjárásának is köszönhetően 1911-ben Hévíz megkapta a gyógyfürdő jellegű település címet is, és egy kis szerencse is melléjük szegődött, hiszen 1914-ben Hévízre érkezett Nelly a fővárosi állatkert elefántja egy kiadós fürdőkúrára, mely nem kis hírverést jelentett Hévíznek a korabeli sajtóban.

plakat_reischl.jpg

Hévíz - 1912
Reischl Vencel gyönyörű színes plakátot készíttetett. A plakát Hévízt madártávlatból tünteti fel a fürdővel és az összes épületekkel. Fölötte derült ég mosolyog. A háttérben a sötétzöld fenyves - erdő s a vörös tetejű Sorg féle szanatórium a tájnak regényes képet kölcsönöz. A plakáton külön van feltűntetve
a tükörfürdő női osztálya eleven fürdőélettel a Kurszalon. A dekorációt színes lótuszvirágok képezik.    (Keszthelyi Hírlap)

I. Világháború - törés majd fellendülés

Az első világháború időszakában ugyan a beruházások szüneteltek, a fürdőélet viszonylag zavartalanul folyt. A háború után azonban Hévíz valamelyest még kedvezőbb helyzetbe is került, hiszen hazánk több neves fürdőhelye az elcsatolt területeken volt, így Hévíz szinte az egyetlen jelentős gyógyhelyként maradt meg Magyarországon. Ennek is köszönhető, hogy Vencel utolsó éveiben, 1920 után is jelentős fejlesztések történtek, mint például további villák, panziók, mozi, posta, úthálózat épült. Gyermekei irányítása alatt pedig 1927-ben megépült a strandfürdő emeletes épülete a tó északi partján, és egy további fürdő, melyhez újabb híd vezetett.

1932.jpg

Az örökség

Vencelnek 8 gyermeke született, és 1923-ban, 83 éves korában halt meg, tetemes vagyont, szép örökséget és egy immár nemzetközi hírű gyógyfürdő bérletét és jövedelmét hagyva családjára. 1932-re üvegtetőt kapott a tó feletti központi épület, ami egy eltolható vasszerkezeten állt, így szép időben nyitva míg esőben zárva volt. Ekkorra már 7 szálloda, 12 vendéglő és 40 villa állt a községben, és évi 16.000 vendéget fogadtak Hévízen.

Ismertető ebből az időszakból:

Térzene délelőtt és délután 2-2 óra. Gyógyterem, olvasóterem, napilapok, könyvtár. Fürdősétány, park, gondozott sétautak. Országos hírű cigányzenekarok a vendéglőkben és kávéházakban. Naponta magas színvonalú hangversenyek, színműelőadások, kabarék, fővárosi művészek szereplésével. Állandó mozi. Délután és este több helyen tánc. Kölcsönkönyvtárak. Tánctanfolyamok. Teniszpályák

Vencel legidősebb fia ugyancsak serfőző mesternek tanult, majd a keszthelyi gyárat igazgatta. Később, folytatva a korábbi nagybácsi eszmei örökségét Keszthely városbírájává választották, mely tisztséget 25 éven át, 1937-ig látta el. A Reischl család az 1900-as évek első felében Keszthely és a környék egyik legbefolyásosabb családja volt, akik köztiszteletben álltak, hiszen közéleti szerepvállalásukkal elősegítették a térség felvirágzását. Szomorú, hogy a zsidótörvények következtében a köztiszteletben álló Reischlek 1940-es évekre nem hogy tisztséget nem vállalhattak, de még szavazati joguk sem volt. A család több tagja később zsidó származása miatt emigrált, keszthelyi sörgyárukat és a tulajdonukban álló Hungária Szállót 1948-ban államosították.

Az unoka, Reischl Marcel feleségével ez év novemberében hagyta el Magyarországot. Ausztriából Angliába, majd Kanadába költöztek. 

Mi lett a fürdő sorsa?

A 35 éves bérlet 1940-ben járt le. A bérlemény a fürdővel, szállodákkal, szantóriummal ismét a Festetics-család kezébe került, és ők további fejlesztéseket terveztek. De a herceg 1941-ben, 59 évesen váratlanul meghalt. A hitbizomány örököse 9 hónapos fia lett, így az igazgatási feladatokat édesanyja Haugwitz Mária grófnő látta el. A háború első éveiben még viszonylagos nyugalomban folyt a fürdőélet Hévízen, de 1943-tól már szinte minden szálloda hadikórházzá alakult át.

retro_strand.jpg

1945. április 25-én a Hévízi Nemzeti Bizottság kimondta, hogy a külföldön tartózkodó kiskorú herceg Festetics (IV.) György tulajdonát képező hévízi fürdőüzemet a gyógytóval, a hozzá tartozó összes felépítménnyel, parkokkal együtt községi tulajdonba veszik át. A tófürdő tulajdonjogáért a család hiába szállt harcba. 1948 márciusában minden ingatlant államosítottak.

 

 

Még többet szeretnél megtudni a fürdő történetéről? Olvass tovább!

Nézegetnél régi képeket? Kattints ide!

kepeslap_annoheviz.jpg

 A cikk megírásához Szántó Endre és Tar Ferenc kutatásait és cikkeit vettük alapul.

A bejegyzés trackback címe:

https://iloveheviz.blog.hu/api/trackback/id/tr5216468410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása