Hévíz története ezer szálon fűződik a Festetics családhoz. Mostani cikkünkben, olyan kevésbé ismert helyeket mutatunk be a környékünkön, amik ugyancsak a Festeticsekhez kötődnek.
VÁMHÁZ / RÉVHÁZ
A 400 éves Vámházat sokan ismerik a 76-os út mellett, Fenékpusztán. Leginkább arról, hogy itt kapták el, és ölték meg a pandúrok Patkó Jancsi betyárt 1862-ben.
Azt már kevesebben tudják, hogy a vámház korábban RÉVHÁZ volt, ugyanis itt, Fenékpusztán volt a Bottyán-Fenéki révátkelő kikötője, amiről már egy 1648-as leírás is beszámol. A helyszín mindig is fontos kereskedelmi csomópontnak számított, nem véletlen sem a római erőd jelenléte, sem a Festetics fennhatóság.
A mai is álló és vendéglátóhelyként működő rév/vámházat először egy 1769-es leírás említi meg, mellyel szemben 1771-ben fogadó is épült. A közelben álló Festetics major is csupán pár száz méterre innét épült fel, de volt itt ebben az időben kenderáztató major és fácánkert is.
A révátkelőn Battyán és Fenék között kompok jártak, ami nem is csoda, hiszen akkor még a mai Kis-Balaton és a Balaton egy egységet alkotott, és a mai Fenékpusztáról több járóföldnyi kerülővel lehetett volna csak eljutni a légvonalban egyébként közeli Battyánra. Az akkori túlpart, most a Balatonszentgyörgyhöz tartozó Battyánpusztának felel meg, ahol máig áll egy Festetics kúria.
De ahol kikötő van, ott révhajók és egyéb kereskedőhajók is járnak. Hol máshol építették volna őket a Festeticsek, mint épp itt, Fenékpusztán!
HAJÓÉPÍTŐ MŰHELY FENÉKPUSZTÁN
Az első jelentős kereskedőhajót a Christoph (Kristóf) nevű sószállító gályát 1753-ban bocsájtották vízre. Nagy hasznot hozott a család számára, így a Festeticsek az 1790-es években nagyszabású hajóépítésbe kezdtek, épp itt, a révkikötő közelében.
Bori Antal Triesztben tanult hajós-mestert kérték fel vezetőnek, aki olasz hajóácsokkal üzemeltette a műhelyt. Bori nem csak tervezte, építette és kormányozta is a hajókat. Számos tervrajza maradt fenn, melyek gályák, vitorlások, révhajók metszeti képeit ábrázolják.
A fenti képen Bori tervrajzai láthatók, a kornak megfelelően osztrák felségjelzéssel.
A hajóműhelyben készültek a Pali, Fecske, László, Szolgáló, Juditta, Stella, Jozefina vitorlás és révhajók is, valamint a Balaton és a Festeticsek talán legismertebb gályája a Phoenix, ami állítólag onnét kapta nevét, hogy a korábbi Christoph még felhasználható faanyagából IS készült.
A hajók sajnos nem érték meg az újkort, mint ahogy a hajóépítő műhelyről sem tudunk képeket mutatni.
A vitorlások szépségéről ugyanakkor árulkodik például a Juditta nevű turistahajó, ami az eredeti Juditta pontos mása csak épp fele akkora méretben.
Az első fenéki Zala-híd
Annak fényében, hogy Fenékpusztán áll római kori erőd, volt római kereskedelmi útnoval, volt itt révkikötő, révház majd vámház, kétség sem fér hozzá, hogy a település és a fenéki balatoni átkelő igen jelentős kereskedelmi csomópontnak számított.
Nem meglepő tehát, hogy a növekvő kereskedelmi igényekhez igazodva már 1792-ben felmerült egy biztonságos híd építése a Zala-torkolat fölé. Azért is vált ez fontossá, mivel a révközlekedés csak nap közben és megfelelő időjárási viszonyok mellett volt lehetséges.
A területet azonban víz, mocsár, láp borította, elég nagy kiterjedésben, ezért híd építése sokáig szóba se jöhetett.
A Festeticsek azonban nem adták fel. Először több helyen feltöltéseket kellett készíteni, hogy szűkítsék az átkelés helyét, valamint, hogy a feltöltések alkalmasak legyenek a hídalap elkészítésére. A munkálatok a balatoni vízállás süllyedésének is köszönhetően 1826 körülre készültek el, így vált lehetővé, hogy 1837 májusában leverjék az első cölöpöket a valószínűsíthetően 7 nyílású, 87 méter hosszú fa hídhoz. Az első kereskedő, mindenféle ünnepi ceremónia nélkül 1839-ben kelhetett át a kész hídon.
De ha a híd a kereskedelmi útvonal biztosítása miatt készült, kétségünk sem lehet a felől, hogy borsos hídpénzt is kellett fizetniük használóinak. Egészen pontosan az alábbiak szerint.: 1 személy 1 krajcár, 1 sertés 2 krajcár, 1 marha 4 krajcár, 1 kisebb szekér 7 krajcár, 1 gabonával megrakott szekér 20 krajcár, 1 hintó 30 krajcár. ....
Amennyiben akár révvel, akár hídon szabad az átjárás a Nagy-Berek csodás területére, nem csak fenséges erdőségek de bizony hívogató vadállomány is csábítja az utazót. És mi nem hiányozhat egy ilyen helyről, ha gróf vagy és a tiéd természetesen ez is? Természetesen egy vadászkastély!
CSILLAGVÁR
A neve megtévesztő, mert a csillag alakú, erődhöz hasonlító épület sosem volt igazi vár. 1821-ben építtette Festetics László Balatonszentgyörgy határában és vadászház funkciót töltött be.
A környék lakói körében persze jónéhány legenda is kering az épület körül, például, hogy valaha betyárok tanyája volt, akik kútba vezető lépcsőn csalták a mélységbe üldözőiket. Más legendák szerint török erődítmény és föld alatti alagút volt a vár helyén. Ezeket persze a kutatások cáfolják.
Jelenleg hagyományőrző gazdaság, étterem működik itt, az épületben panoptikumszerűen berendezett múzeum elevenít meg középkori jeleneteket.
A családosok egyik kedvelt kirándulóhelye, ahol nyaranta hagyományőrző rendezvényekkel várják a látogatókat.
Vannak ugyanakkor dolgok, amik a nők miatt "épültek".
Lady Mary Hamilton, Festetics Tasziló gróf felesége egészen különleges nő volt, érdekes élettörténettel, sok róla szóló legendával. Ami azonban egészen biztosan igaz, hogy nagyon szeretett kocsikázni.
A FENYVES ALLÉ
Aki Fenékpuszta felől érkezik Keszthelyre, felfigyelhet egy a 76-os úttal párhuzamosan futó feketefenyő fasorra. Ez a Fenyves Allé.
A fasort 1880-ban Mary Hamilton hercegasszony telepíttette, a tervezéshez pedig Londonból Henry Ernest Milner európai hírnevű kertészt hívták. Az út a keszthelyi uradalom fő gazdasági egységeit: Vadaskertet, Újmajort és Fenékpusztát köti össze, és vélhetően egykor a kastély angolparkjának északi részéből indult.
Teljes hossza 7,8 km, ebből 6 km a Fenyves allé. Az értékes feketefenyők védelmére gyorsnövésű fajokat, mint a nyír és a nyár ültettek, a fenyők közt jegenyék álltak, amiket az 1934-ben megnyitott Halászcsárda építéséhez vágták ki.
Napjainkban 672 fa van az alléban és a hézagokon körülbelül 180 darab hiányzik.
A tavalyi évben a Festetics kastély szervezésben tematikus hintós kirándulásokat szerveztek ide.
Ugyancsak Milner tervei alapján készült maga a kastély angolparkja is 1885 és 1889 között, ami most újra eredeti szépségében tekinthető meg egy 2015-ös kertrekonstrukciónak köszönhetően.
Már így is rengeteg információt árultunk el Fenékpuszta környékéről, pedig nem is beszéltünk a valaha itt állt római kori erődről, a Festetics majorról, a lovardáról, ahol az ország egyik legjobb versenylovait tenyésztették, a sókereskedelemről, a fácánkertről. Mennyi-mennyi elfeledett történet, melyek valaha jelentőssé tették ez ma oly jelentéktelennek tűnő vasúti megállóhelyet.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.