I Love Hévíz

Titkok és rejtelmek a világhírű gyógytó városából, Hévízről!

Fenékpuszta regényes múltja, avagy egy nem is létező település, ami pár száz éve még forgalmas kereskedelmi csomópont volt

fe_800_0_fekete_fenya_allac_az_egykori_festetics_birtokon_fota3_honczai_zoltan.jpg

Hévíz története ezer szálon fűződik a Festetics családhoz. Mostani cikkünkben, olyan kevésbé ismert helyeket mutatunk be a környékünkön, amik ugyancsak a Festeticsekhez kötődnek.

VÁMHÁZ / RÉVHÁZ

A 400 éves Vámházat sokan ismerik a 76-os út mellett, Fenékpusztán. Leginkább arról, hogy itt kapták el, és ölték meg a pandúrok Patkó Jancsi betyárt 1862-ben.

400.jpg
Azt már kevesebben tudják, hogy a vámház korábban RÉVHÁZ volt, ugyanis itt, Fenékpusztán volt a Bottyán-Fenéki révátkelő kikötője, amiről már egy 1648-as leírás is beszámol. A helyszín mindig is fontos kereskedelmi csomópontnak számított, nem véletlen sem a római erőd jelenléte, sem a Festetics fennhatóság.
Konkrétan a mai is álló rév/vámházat először egy 1769-es leírás említi meg, mellyel szemben 1771-ben fogadó is épült. A közelben álló Festetics major is csupán pár száz méterre innét épült fel, de volt itt ebben az időben kenderáztató major és fácánkert is.

20160430fenekpuszta-betyar1.jpg
A révátkelőn Battyán és Fenék között jártak a kompok, ami nem is csoda, hiszen akkor még a mai Kis-Balaton és a Balaton egy egységet alkotott, és a mai Fenékpusztáról több járóföldnyi kerülővel lehetett volna csak eljutni a légvonalban egyébként közeli Battyánra. Az akkori túlpart, most a Balatonszentgyörgyhöz tartozó Battyánpusztának felel meg. Ma is áll ott egy Festetics kúria.

utvonalak.jpg

De ahol kikötő van, ott révhajók és egyéb kereskedőhajók is járnak, amiket építeni is kellett valahol. Hát hol máshol, mint itt Fenékpusztán!

HAJÓÉPÍTŐ MŰHELY FENÉKPUSZTÁN

Az első jelentős kereskedőhajót a Christoph (Kristóf) nevű sószállító gályát 1753-ban bocsájtották vízre. Nagy hasznot hozott a család számára, így a Festeticsek az 1790-es években nagyszabású hajóépítésbe kezdtek, épp Fenékpusztán, a révkikötő közelében.
Bori Antal Triesztben tanult hajós-mestert kérték fel vezetőnek, aki olasz hajóácsokkal üzemeltette a műhelyt. Bori nem csak tervezte, építette és kormányozta is a hajókat. Számos tervrajza maradt fenn, melyek gályák, vitorlások, révhajók metszeti képeit ábrázolják.

800px-bori_antal_a_festetics-hajopark_1810_k.jpg
A hajóműhelyben készültek a Pali, Fecske, László, Szolgáló, Juditta, Stella, Jozefina vitorlás és révhajók is, valamint a Balaton és a Festeticsek talán legismertebb gályája a Phoenix, ami állítólag onnét kapta nevét, hogy a korábbi Christoph még felhasználható faanyagából is készült.

phoenix.jpg
A hajók sajnos nem érték meg az újkort, mint ahogy a hajóépítő műhelyről sem tudunk képeket mutatni.
A hajók szépségéről ugyanakkor árulkodik például a Juditta nevű turistahajó, ami az eredeti Juditta pontos mása csak épp fele akkora méretben.

2009_07_juditta.jpg


Az első fenéki Zala-híd

Annak fényében, hogy Fenékpusztán áll római kori erőd, volt római kereskedelmi útnoval, volt itt révkikötő, révház majd vámház kétség sem fér hozzá, hogy a település és a Fenéki Balatoni átkelő igen jelentős kereskedelmi csomópontnak számított.
Ennek fényében nem meglepő, hogy a növekvő kereskedelmi igényekhez igazodva már 1792-ben felmerült egy biztonságos híd építése a Zala-torkolat fölé, hiszen a révközlekedés csak nap közben és megjelelő időjárási viszonyok mellett volt lehetséges.

141918074_3925327987477457_3929894202089411336_o.jpg
A területet azonban víz, mocsár, láp borította, elég nagy kiterjedésben, ezért híd építése sokáig szóba se jöhetett.
A Festeticsek azonban nem adták fel. Először több helyen feltöltéseket kellett készíteni, hogy szűkítsék az átkelés helyét, valamint, hogy a feltöltések alkalmasak legyenek a hídalap elkészítésére. A munkálatok a Balatoni vízállás süllyedésének is köszönhetően 1826 körülre készültek el, így vált lehetővé, hogy 1837 májusában leverjék az első cölöpöket a valószínűsíthetően 7 nyílású, 87 méter hosszú fa hídhoz. Az első kereskedő, mindenféle ünnepi ceremónia nélkül 1839-ben kelhetett át a kész hídon.

004_hidepetes_clip_image002_0002.jpg
De ha a híd a kereskedelmi útvonal biztosítása miatt készült, kétségünk sem lehet a felől, hogy borsos hídpénzt is kellett fizetniük használóinak. Egészen pontosan az alábbiak szerint.: 1 személy 1 krajcár, 1 sertés 2 krajcár, 1 marha 4 krajcár, 1 kisebb szekér 7 krajcár, 1 gabonával megrakott szekér 20 krajcár, 1 hintó 30 krajcár. .....
Ezek után nem kérdés, hogy miért is áll Vámház Fenékpusztán.

 

A héten már átkeltünk Fenékpusztánál révvel és hídon. Átjutottunk a Nagy-Berek csodás területére, ami tele van kis és nagyvadakkal. És mi nem hiányozhat egy ilyen helyről, ha gróf vagy és a tiéd természetesen ez is... egy vadászkastély!

CSILLAGVÁR

A neve megtévesztő, mert a csillag alakú, erődhöz hasonlító épület sosem volt igazi vár. 1821-ben építtette Festetics László Balatonszentgyörgy határában és vadászház funkciót töltött be.

csillagvar.jpg  balatonszentgyorgy-csillagvar-.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 A környék lakói körében persze jónéhány legenda is kering az épület körül, például, hogy valaha betyárok tanyája volt, akik kútba vezető lépcsőn csalták a mélységbe üldözőiket. Más legendák szerint török erődítmény és föld alatti alagút volt a vár helyén, de ezeket a kutatások cáfolják.

csillagvarlegi2.jpg


Jelenleg hagyományőrző gazdaság, étterem működik itt, az épületben panoptikumszerűen berendezett múzeum elevenít meg középkori jeleneteket.
A családosok egyik kedvelt kirándulóhelye, ahol nyaranta hagyományőrző rendezvényekkel várják a látogatókat.

csillagvar_solymasz.jpg


Lady Mary Hamilton, Festetics Tasziló gróf felesége egészen különleges nő volt, érdekes élettörténettel, sok róla szóló legendával. Ami azonban igaz, hogy nagyon szeretett kocsikázni.

A FENYVES ALLÉ

Aki Fenékpuszta felől érkezik Keszthelyre, felfigyelhet egy a 76-os úttal párhuzamosan futó feketefenyő fasorra. Ez a Fenyves Allé.

1690d0_e141cbfa2da64ec2aa52279c4f1cfe1f_mv2_d_3456_2304_s_2.jpg
A fasort 1880-ban Mary Hamilton hercegasszony telepíttette, a tervezéshez pedig Londonból Henry Ernest Milner európai hírnevű kertészt hívták. Az út a keszthelyi uradalom fő gazdasági egységeit: Vadaskertet, Újmajort és Fenékpusztát köti össze, és vélhetően a kastély angolparkjának északi részéből indult.

fe_800_0_lady_mary_victoria_douglas_hamilton_1850_1922_festetics_taszila3_kacsabbi_felesacge.jpg
Teljes hossza 7,8 km, ebből 6 km a Fenyves allé. Az értékes feketefenyők védelmére gyorsnövésű fajokat, mint a nyír és a nyár ültettek, a fenyők közt jegenyék álltak, amiket az 1934-ben megnyitott Halászcsárda építéséhez vágták ki.

3fenyves_alle_1909.jpg

Napjainkban 672 fa van az alléban és a hézagokon körülbelül 180 darab hiányzik.
A tavalyi évben a Festetics kastély szervézésben tematikus hintós kirándulásokat szerveztek ide.
Extra info: Ugyancsak Milner tervei alapján készült maga a kastély angolparkja is 1885 és 1889 között, ami most újra eredeti szépségében tekinthető meg egy 2015-ös kertrekonstrukciónak köszönhetően.

kastelypark.jpg

 

Már így is rentgeteg infomációt árultunk el Fenékpuszta környékéről, pedig nem is beszéltünk a valaha itt állt rómaikori erődről, a Festetics majorról, a lovardáról, ahol az ország egyik legjobb versenylovait tenyésztették, a sókereskedelmről, a fácánkertről. Mennyi-mennyi elfeledett törnténet, melyek valaha jelentőssé tették ez ma oly jelentéktelennek tűnő vasúti megállóhelyet.

A bejegyzés trackback címe:

https://iloveheviz.blog.hu/api/trackback/id/tr8016414218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása