2015. dec 01.

Rejtélyes tavirózsák

írta: heviz fan
Rejtélyes tavirózsák

Igaz, hogy ha virágokról kezdünk beszélni elsőként a tavasz jut eszünkbe, melyre szívesem emlékszünk vissza a hűvösödő időben. De most egy igazán különleges növényről szeretnék írni, mely még ősszel is egésze sokáig, akár november végéig is virágzik.

Ez nem más, mit Hévíz jelképe: a tavirózsa.

Rószaszín tavirózsacsokor

A tó körül sétálva mindig jó érzéssel tölt el a virágzó tavirózsák látványa, és a tó különleges növény és élővilága. Tündérrózsáknak is hívják ezeket a gyönyörű növényeket. Egy angol utazó Richard Bright útikönyvéből tudjuk, hogy a tóban őshonos volt a fehér tündérrózsa a Nymphaea alba, amely ma a lefolyóban nyílik. A múlt század 30-a éveiben több trópusi tündérrózsa honosításával is kísérleteztek, de nem jártak sikerrel, egy kivétellel.

Elsőként az indiai vörös tündérrózsa (Nymphaea rubra var. longiflora) fajt honosították meg sikeresen még 1898-ban. Az első virág a telepítést követő 33. napon, július 25-én nyílott. Virágai 5-7 centiméterrel emelkednek a víz fölé, mindig késő éjjel nyílnak, és másnap délelőtt csukódnak be. Júniusban kezd virágozni egészen november végéig. Később a faj egy világosabb virágú mutánsa is megjelent, mely ma is megtalálható a tóban.

Több más fajtával is próbálkoztak ezt követően: Egyiptomból, Indiából, Afrikából származó kék tündérrózsafajtákkal, és egy amazonasi fajtával is (Victoria regia), de megtelepedni egyiknek sem sikerült, ugyanis a tó talaja és mikroklímája nem volt megfelelő számukra. Egy ideig szép dísze volt a tónak, azonban nem szaporodott, csumán a fent említett vörös tündérrózsa.
1993-ban újabb kísérletek kezdődtek, a tó északi fürdőépülete mögött, ahol az egyiptomi fehér, kék és sárga tündérrózsa telepítésével próbálnak új fajokat honosítani a tóban.

Tudtad, hogy szemet gyönyörködtető látványa mellett, a tavirózsák levelei megakadályozzák a víz hűlését, és fékezik a párolgást, gyökerei pedig a gyógyiszapot védik?

A tavirózsák védettek, így otthon már csak képeken gyönyörködhetünk bennük.

 

Forrás: Szántó Endre: Hévíz és környéke c. könyve

 

Szólj hozzá