I Love Hévíz

Titkok és rejtelmek a világhírű gyógytó városából, Hévízről!

Hallottatok már a tükörfürdőről? Na és a köpülöző házról?
Érdekességek a hévízi fürdő épületek történetéből.

allatokszukitett.jpg

Az első, még téglalap alaprfurdes_a_kifolyon_1800.jpgajzú, két épületrészből álló fürdőépületet 1795-ben építtette a tó fölé Gróf I. Festetics György földbirtokos. A gyógyvíz jótékony hatásainak híre 1801-be már Bécsbe is elért, egy 1818-as beszámolóban pedig már említi a honos fehér tavirózsák jelenlétét a tóban. Az első fürdőépülettel egy időben megépült a gyógyításra (érvágás = köpölyözés) használt „köpülöző ház” is.

 

noitukor1800.jpg

Míg a 19. század első felében a tó környéke csupán nádas, lápos területekből állt, ahová gyakran hajtották le az állatokat is itatni, fürdeni (ez látható az első képen), addig az 1850-es évektől tudatosan építették a szebbnél szebb szállóépületek.

1858-ban megkezdődtek a tó körüli fásítások, a fürdőépületek modernizálása, és a tóparti vendégépületek kialakítása. A Tó központjában ferfitukor1903.jpga férfi és női tükörfürdő (kabinokkal körülhatárolt zárt vízfelület, amihez a kabinokból lépcsők vezettek) kapott helyett, de sokan, főleg a "pórnép" továbbra is az akkor még jóval szélesebb hévízi kifolyót használta fürdőzésre, ahol egyébkén a már említett köpölyözőház is állt.

kupolasfurdoszines.jpg1905-től Reichl Vencel bérlő mindent elkövetett, hogy Hévízt nemzetközi fürdővárossá fejlessze. A fürdőépületet kupolás épület váltotta fel. 1907-ben a régi vert híd helyén fedett híd épült, és elkészült a jellegzetes, két tornyú  főbejárat is. Ugyanekkor épült a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda. Nagy előrelépést jelentett ez ahhoz képest, hogy korábban egyetlen elismert gyógymódként, csak az érvágást alkalmazták.

kerubok.jpgNe feledkezzünk meg a tófürdő bejáratánál található kerubokról (eredetileg szakrális helyet őrző mitikus lények) sem. Kevesen tudják, hogy nem csak ez a kettő létezik belőlük. A Festetics család a kerubokat a pécsi Zsolnay gyárból rendelte, ahol az azóta Hévíz jelképeivé vált kerubok pontos másai a mai napig megtekinthetők.

 

1911-ben a város megkapta a „gyógyfürdő jellegű település” címet.

A fejlesztések aztán az I. Világháború kitörése miatt megszakadtak, de ha elolvassátok jövő heti cikkünket, megtudhatjátok milyen változásokat hozott a Tófürdő történetében az államosítás, valamint a város két leghíresebb főorvosa.

A bejegyzés trackback címe:

https://iloveheviz.blog.hu/api/trackback/id/tr10013360267

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása